100791. lajstromszámú szabadalom • Jelzőkészülék

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16-án. _ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRrtSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 100791. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Jelzőkészülék. Goldmann István és Beck Károly oki. gépészmérnökök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi január hó 27-ike. Automobilok hátsó számtábla világítá sánál előírás, hogy a lámpa csakis hátul, a számtábla közvetlen közelében levő kapcsolóval kapcsoltassák ki és sehol más-5 honnan kikapcsolható ne legyen. Erre a célra egy egyszerű kapcsoló megfelel. Ennek azonban az a hátránya, hogy a kocsi belsejében, illetve a vezető helyén nem lehet meggyőződni arról, hogy vájjon a 10 számlámpa ég-e vagy nem. Igen kézenfekvő megoldásnak látszik, ha a számlámpa áramkörébe sériába egy kis jelzőlámpát kapcsolunk, mert ez a lámpa mindenkor világít, ha a vezetékben áram ke-15 ring, azaz a számlámpa hátul világít. Nagy hibája azonban ennek a berendezésnek, hogy a jelzőlámpa kikapcsolásával, vagy eltörésével a vezeték áramát megszakítjuk és azt megtehetjük véletlenül. 20 de szándékosan is, amikor is ezáltal a hátsó számlámpát el tudjuk tetszés szerint bármikor élőiről oltani. Ez tehát a hivatalos előírásoknak nem felel meg. Épen ezt a hibát küszöböli ki a jelen be-25 jelentést alkotó „Biztonsági áramjelző készülék", amely lényegében és különböző foganatosítási alakjában egy „jelzőlámpából" és egy vele parallel kapcsolt és megfelelően méretezett „ellenállásból" 30 (shunt) áll, mely készüléket a hátsó számlámpával sorba kell kapcsolni, tehát oly egyszerű, hogy rajz nélkül is műszakilag érthető az elve. A készülék úgy van berendezve, hogy a hátsó számlámpa ré-35 szére szükséges áramot átengedi és ugyanekkor a jelzőlámpa ég, azaz jelez. Ha a számlámpa bármily okból elalszik, úgy a jelzőlámpa is elalszik, viszont, ha a jelzőlámpa aludna el valamely okból, úgy az figyelmezteti a vezetőt azonnal e 40 hibára, anélkül azonban, hogy ugyanekkor a hátsó számlámpa áramát megszakítaná, azaz eloltaná, mert az a shunt-ön akadálytalanul tovább folyik. A készülék úgy van méretezve, hogy a 45 vezetékben keringő áramnak egy igen kis része megy csak át a jelzőlámpán, míg a többi a megfelelően méretezett mellékvezetéken (shunt) megy át. Ha tehát a jelzőlámpa el is alszik, a mellékvezeték át- 50 engedi azt az áramot, ami a hátsó számlámpa izzítására szükséges, viszont, ha valamilyen erőszakos beavatkozás folytán például a mellékvezeték árama szakadna meg, úgy a jelzőlámpán oly nagy 55 áram megy keresztül, hogy a lámpa azonnal kiég és ezáltal felhívja a vezető figyelmét azonnal e hibára. A jelzőlámpa ágába lámpa helyett más, ismert áramjelző, pl. elektromágnes által 60 elmozgatott színes lap alkalmazható. Képletben kifejezve a készülék alapelve: ha I a hátsó számlámpa árama, á a jelzőlámpa árama, A a mellékvezeték árama, úgy I = á+A 65 és a jelzőlámpa és a vele parallel kapcsolt mellékvezeték áramainak viszonya: á ••••>••••« 1 azaz kisebb sokkal egy egésznél. A Shuntként másodrendű vezető alkalmazható, melynek ellenállása a hőmérsék- 70 let növekedésével csökken. így, ha a fenti összefüggésben szereplő á = 0, vagyis a jelzőlámpa kialudt, feszültségcsökkenés nélkül átengedi a I áramot. Az egész készülék igen egyszerű és kis 75 méretűre készíthető. Lényeg, hogy a mel-