100758. lajstromszámú szabadalom • Gázosító égési erőgépekhez

— 201 — áramlást a járómű sárvédőjéről való állí­tással, ha szükségesnek mutatkozik, akkor is megakadályozhassuk, ha a (12) tolattyú a (17) nyílást szabadon hagyó helyzetben 5 van. A gázosító működése a következő: Feltéve, hogy a (26) fojtószelepet az in­dításhoz éppen szükséges mértékben nyi­tottuk, akkor a (23, 24) csuklós rudazat 10 megfelelő beállítása folytán a (12) to­lattyú a (15) nyílások nagyobb részét el­fedi. A mótor a (7) csövön levegőt szí le a. (4) keverőkamrába bevezetett benzin­hez. A benzingőzzel keveredett levegő ez-15 után a szívóhatás folytán a szitaszövetű vagy lyuggatott (5) választófalon, az (1) fökamra nagyobbik terén, a nyitott (15) nyílásokon és a (27) szívóesövön keresz­tül a mótor elosztócsövébe áramlik. Ha 20 azután a (26) fojtószelepet nagyobb mér tékben nyitjuk, akkor fokozatosan több és több (15) nyílás válik szabaddá, míg­nem a fojtószelepnek bizonyos előre meg­határozott mértékű nyitásakor a főkam-25 rának kisebbik tere is közlekedésbe jut a (27) szívócsővel és a járulékos levegőt be­vezető (22) cső szintén működésbe jut. A (16) nyílás közvetlenül vezet másod­rendű levegőt a (27) szívócsőbe, ha a mó-30 tor erősen nyitott fojtószeleppel dolgozik, minthogy azonban a (16) nyílás a fen­tebb említett fojtószerkezete révén külön is szabályozható, ez a másodrendű levegő tetszés szerint használható vagy egészen 35 el is zárható. A 6—9. ábrák feltüntetett kivitelben a (2) fenéklappal elzárt (1) főkamrának (20) választólafa a középen van elren­dezve (7. ábra). A (12) tolattyú (9) tok-40 ban van elrendezve, amely az 1—5. ábrák kapcsán leírt gázosító belső (9) falának felel meg. A (9) tok falában két (15) nyí­lás van, amelyek a (20) választófal al­kotta két terének egyik-egyikével közle-45 kednek. A <15, 15) nyílások a (12) tolaty­tyúnak egy-egy (19, 19) nyílásával mű­ködnek együtt, míg a tolattyúnak egy másik (18) nyílása a gázosítónak (14) szívócsatornájával létesít közlekedést. A 50 (12) tolattyú két (28, 28) görgős csapágy­ban forgatható és (24) csuklós rudazat révén a (26) fojtószelepet állító (25) rúd­dal van összekapcsolva. A 8. ábrán különösen jól látszó négy-55 szögletes (15, 15) nyílások helyett függő­leges hasítékolc sorából álló nyílások is alkalmazhatók, aminők a 3. ábrán lát­hatók. A benzinhez keverendő levegő a (22, 22) csöveken jut a (4) keverőkamrába, 60 amelyeknek valamelyike a tolattyú meg­felelő elforgatásakor működésbe jut. Ha a 3. és 8. ábrákon látható (15) nyí­lásokat függőleges vagy akár vízszintes hasítékok alakjában képezzük ki, akkor 65 ezek a belső (12) tolattyúban kiképezett olyan nyílásokkal működhetnek együtt, amelyek a (15) nyílások hasítékait keresz­tező hasítékokból állnak. A találmányt tevő karburátorba a ko- 70 romlerakódásnak a motorban való csök­kentése végett víz is vezethető be, anél­kül, hogy ez a karburátor működését zavarná. Szabadalmi igények: 75 1. Gázosító égési erőgépekhez, melyre az jellemző, hogy egy keverőtérben a mó­tor szívóhatása folytán oda beszívott tüzelőanyagból és levegőből gázkeve­rék keletkezik, amely a keverőtér el- 80 hagyásakor nyílások során kénytelen áthaladni, mielőtt a mótor elosztó­csövébe jutna. 2. Az 1. alatt védett gázosító kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy a le- 85 vegő és a tüzelőanyag eltérő irányok­ban jutnak a keverőtérbe és hogy azok a nyílások, amelyeken a keverék az el­osztócső felé haladtában áthalad, le­mezalakú testben vannak. 90 3. Az 1. alatt védett gázosító kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy a tüzelőanyag nyílások során jut a keverőtérbe és a keveréket a mótor szívóhatása lemezalakú test nyílásain 95 keresztül juttatja az elosztócső felé. 4. Az 1. alatt védett gázosító kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy a tüzelőanyag terjedelmes felületen van a mótor szívóhatásának kitéve és per- 100 met vagy gőz alakjában egy vagy több nyíláson (p. o. egy lemez lyukain) ke­resztül jut a keverőtérbe, amelyből a levegővel keveredett permet vagy gőz csak egy második nyílássorozaton ke- 105 resztül juthat az elosztócsőbe. 5. Az 1—4. alatt védett gázosítók kiviteli alakja, melyet egy főkamra, ettől nyí­lások sorozatával ellátott választófal révén elkülönített keverőtér, a tüzelő- 110 anyagnak a keverőtérbe való beömlé­sét szabályozó úszős kamra, a keverő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom