100743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohászati kemencék, különösen redukáló kamrák hevítésére és hozzávaló kemencék

bői áll (1. ábra), végein a szabad légbeáramlás elől elzárt (2) és (3) nyílásokkal. A (2) nyílás a gázalakú redukciós termékeket vezeti ki, míg a (3) nyílás a járatot 5 vagy a tapadékokat távolítja el a (4) csatornán át. A redukáló kamra hosszában feltöltött (5) anyagot a (2) nyíláson át adagoljuk a kamrába, például a vízszintes vagy megközelítőleg vízszintes (7) 10 összekötőcsőnek lejtős (6) csatornája és a (8) szállítócsavar, vagy más hasonló készülék segélyével. Ez az adagoló berendezés a vízköpenytől körülvett (9) tornyot p.árja át, mely a fémgőzöket kondenzálja 15 és ezeket a többi gázalakú redukciós termékektől elválasztja. A redukáló kamra közepén át vezet, célszerűen ennek hosszirányában, a (10) ürös tartó, melynek végeit a (11) és (12) pillérek hordják. Ezen 20 az ürös tartón állandóan víz áramlik keresztül a tartónak egyik végén elrendezett (13) csövön át. A vizet a tartó másik végén elrendezett (14) kibocsátó cső vezeti a sűrítőtorony belsejébe. 25 A (10) ürős tarló tengelyéhez sugárirányban egymástól bizonyos közökben elhelyezett csőtoldatok mindegyikén aránylag szűk, belső (15) cső van (2. ábra); ezeket a szabadon körülzáró és a csöveknek 30 végéig érő (16) és (17) csöveit vízköpeny módjára hűtik. A (17) cső a (15) csövet teljesen körülzárja. A (16) cső belseje a (16a) bebocsátó nyílás segélyével, a külső (17) cső belseje a (17a) kibocsátónyílás se-35 gélyével kapcsolódik a (10) ürös tartó belsejéhez. A víz a (10) öriis tartó belsejéből a nyilakkal jelzett irányban í'olvik a koncentrikus (16) és (17) csövek közötti szabad tereken át. A (15) cső belsejét ekként 40 állandóan aránylag hűvösen tartjuk. A külső (17) csövet még a tetszőleges (19) tömítést tartalmazó (18) burkolat veszi körül. A csőtoldatok (15) belső csövei a reduk-45 ciós kamrába torkolnak s ezeken át adagoljuk be az aránylag hideg folyékony szénhidrogént; ezért a csöven mindegyikét belső végén külön (20) bevezetőcsőhöz kapcsoljuk. Ezeknek a bevezetőcsöveknek 50 mindegyike a (10) ürös tartó belsejének vízterén, az ürös tartó tengelyével párhuzamosan, halad át. A (20) Tievezetőcsövek (1. ábra) a (10) ürös tartó bal végének zárófedelén hatolnak át; ezeknek a csö-55 veknek a redukáló kamrán kívül fekvő végein a (21) bevezető csövek vannak, melyek a szénhidrogénnek főtartályáhoa vezetnek. A szénhidrogéneknek vízzel hűtött bevezető csőtoldatai előnyösen a függélyes 60 vonaltól eltérő szög alatt nyúlnak a redukáló kamrába (5. ábra), úgyhogy kibocsátó nyílásaikat a redukáló kamra fordulatai alatt az érctömeg stb. állandóan befedi. 65 A (22) tolórúd (3. ábra) megakadályozzák azt, hogy a (15) csövek kibocsátó nyílásai koksz, elkormozás stb. révén elduguljanak; minden (22) tolórúd a vonatkozó (15) cső közepén halad át. A tolóru- 70 dakat a (23) forgattyú időközönkint ideodamozgatja a (20) bevezetőcsövek mindegyikének hosszirányában elrendezett (24) rúd (4. ábra) segélyével, ha a (24) rudat külső (25) végénél fogva (1. ábra) ide-oda- 75 forgatjuk. A vízzel hűtött ürös tartót a redukáló kamra közvetlen kisugárzási hőjétől a (26) köpeny (5. ábra) és az ürös tartó között elrendezett hőszigetelő béléssel véd- 80 hetjük. A berendezés segélyével a folyékony bomlatban szénhidrogént hatásos érintkezésbe hozzuk a redukciós hőmérsékletre hevített anyaggal. A hevített érccel vagy §5 hasonló anyaggal érintkezve, a hideg szénhidrogén felbomlik, status nascens állapotú szén keletkezése közben, mely az ércet stb. redukálja. A szénhidrogének megbontásánál ezen- 90 kívül az éghető gázoknak egész sorozata keletkezik, melyek a találmány szerint az ércek, oxidok stb. további hevítését és a redukciós hőmérséklet fenntartását végzik, miközben a redukáló kamrába, a bon- 95 tási zóna közvetlen közelébe annyi levegőt vezetünk be, hogy ez éppen az éghető gázok elégetését foganatosítsa anélkül, hogy a redukáló kamrában oxidáló légkört teremtsen. A berendezésnek az 1—5. 100 ábrában és a 7. ábrában feltüntetett foganatosítási alakjánál ez a levegő a redukáló kamra falán sugárirányban áthatoló (28) csöveken (1. ábra) jut be. Mivel fontos, hogy ezt a levegőt a felhevített érc- 105 tömegtől távoltartsuk, mindegyik (28) csőnek külső végén a (29) csapószelep (7. ábra) van. Minden szelep (30) csuklón függ és nyílásukat a (30) ütközők határolják. Ezek a szelepek saját súlyuk ha- no tása alatt működnek és mindaddig zárva maradnak, míg a redukáló kamra fordulatai alatt a szelephez tartozó (28) cső oly állásba nem kerül, melyben kibocsátó nyílása a redukálandó anyagon átér. A cső- 115 nek ebben az állásában a cső szelepe önműködően kinyílik, beengedi a levegőt és a szénhidrogén bebocsátó nyílásaival szem-