100743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohászati kemencék, különösen redukáló kamrák hevítésére és hozzávaló kemencék

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR ff IRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100743. SZÁM. — XH/d. OSZTÁLY. Eljárás kohászati kemencék, különösen redukáló kamrák hevítésére és hozzávaló kemencék. Coley Henry Edwin kohász London. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 18-ika. Angolországi elsőbbsége 1929. évi április hó 4-ike. Kohászati kemencék, mint például redukáló kamrák, fémolvasztó, kupoló, pörkölő és hasonló kemencék hevítése tudvalevőleg ezeknek koksszal, olajjal vagy más 5 anyagokkal való adagolása révén történik, mely anyagok vegyi folyamatokat, mint redukálást, szenesedést stb. is idéznek elő. Különösen a helytálló vagy forgatható redukáló kamrák hevítésére rend-10 szerint olajlángzókat alkalmaznak, melyek az égőolajat sűrített levegő segélyével lövelik a kamrába. A redukciós hőmérséklet létesítésére és fenntartására a kamrában tudvalevőleg bizonyos légtöbb-15 let szükséges; ez azonban különösen redukáló kamráknál hátrányos, mert a már redukált fémet újból oxidálja és ekként a redukáló folyamatot hátráltatja. A találmány részben kohászati kemen-20 céknek, mint például fémolvasztó, kupoló pörkölő vagy hasonló kemencéknek, különösen pedig redukáló kamráknak szénhidrogénekkel való üzembentartásáról szól. A kemencék üzeménél a szénhidrogé-25 nek csak magában a kemencében bomlanak meg és a bomlástermékek a kezelendő anyag hevítésén kívül, a fémek előállítását is végzik, azok érceiből, oxidjaiból s egyéb vegyületeiből. Ekként elkerüljük a 80 légfelesleget és az éghető bomlástermékek elégetésére mégis szükséges levegőt akként vezetjük be, hogy az a redukálási folyamatra nem gyakorolhat káros befolyást. 85 A jelen találmánynak megfelelően a redukálást a redukáló kamrának vagy a kemencének hevítése révén a következő egymás utáni műveletekkel foganatosítjuk: szénhidrogént vagy ily tartalmú anyagot vízzel hűtött szállító berendezés ^.Q segélyével bevezetünk; ezután a szénhidrogént naszcens szénre és más éghető bomlástermékre szétbontjuk. A szénhidrogénnek a szétbontása akként megy végbe, hogy az a redukciós hőmérsékletre előhe- 45 vített kezelendő anyaggal érintkezik; ekkor ugyanis a naszcens szén az érceket, oxidokat stb. redukálja. Végül a többi éghető bomlástermékeket a bontási zónába külön bevezetett levegő segélyével éget- 50 jük el, miáltal a redukciós hőmérsékletet fenntartjuk. A mellékelt rajzok a találmányi eljárást foganatosító berendezésnek három példaképpeni foganatosítási alakját tün- 55 tetik fel. Az 1. ábra illó fémeket, pl. cinket redukáló forgócsöves kamrának a hosszmetszete. A 2. ábra a szénhidrogéneket bevezető csőtoldat metszete, nagyobb léptékben. A 60 3. ábra a bevezető csőtoldat tisztítókészülékének a harántmetszete. A 4. ábra hosszmetszet. Az 5. ábra az ürős tartó függélyes harántmetszete a 2. ábrában feltüntetett toldatos 65 csövekkel, amelyek a szénhidrogéneket bevezetik. A 6. ábra a redukáló kamra második foganatosítási alakjának hosszmetszete, nagyobb léptékben. A 70 7. ábra a redukáló kamra harántmetszete, csőtoldatokkal az égési levegő bevezetésére. A 8. ábra a redukáló kamra harmadik foganatosítási alakja vagy más kohászati 75 kemence végének hosszmetszete, beépített hevítő készülékkel. A redukáló kamra a forgatható (1) cső-