100738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabonaneműek soroló vetésének hozadék-szaporítására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JnSg3L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100738. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás gabonaneműek soroló vetésének hozadék-szaporítására. Andor L. Pál társulati igazgató Budapest, mintDenstádt Hermáim és Denstádt Friedrich íMeubrandenburgi (Mecklenburg) gazdászok jogutódja. -A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 9-ike. A jelen találmány oly eljárásra vonatkozik, melynek segélyével gabonaneműek soroló, azaz kikelt vetését — a bennük rejlő hozadék-képesség befolyásolásával 5 —• nagyobb teljesítményre serkentjük. Az eddig ismert eljárások szerint gabonaneműek soroló vetésének hozadékszaporítását akként igyekeztek elérni, hogy a növényt lazított talajban ültették 10 át és aztán azt földdel kissé betakarták, A téli fagyoknál azonban, melyeknél a talaj emelkedik és a tavaszi olvadásnál, melynél az ismét süllyed, a növény elvesztette az összefüggését a talajjal, a beta-15 karás is lemállott, úgyhogy a növény fölfagyás és kifagyás útján is tönkrement. Az ismertetett hátrányok fokozottabb mértékben álltak elő akkor, ha az újabb időkben ajánlott azt az eljárást követték, 20 hogy a növénysor alatt átvezetett késsel a gyökereket átvágták, hogy így ezeket fejlődésükben megakasszák. Ez az eljárás azonban megfosztotta a növényeket minden ellenálló és tapadó képességüktől a -25 íölfagyás ellen és kiszolgáltatta azokat a kifagyásnak. Jelen találmány célja már most oly eljárás létesítése gabonaneműek soroló vetésének hozadékszaporítására, mellyel 30 egyrészt az őszi vetésnél a fölfagyást és kifagyást, másrészt pedig a tavaszi vetésnél a soroló vetés alatti talaj kapillaritásának szétrombolását akadályozzuk meg. .35 Kísérleteink igazolták, hogy a talaj mindennemű felesleges lazítását, különösen a növény alatt, minden körülmények között el kell kerülni, hogy a fagyoknál, melyeknél a talaj emelkedik és az olvadásnál, melynél az ismét süllyed, a nö- 40 vény az összefüggését a talajjal el ne veszítse. Megállapítottuk továbbá, hogy az őszi vetés mindenkor oly talajt kiván meg, mely már megállapodott és megülle pedett és melynek struktúráját nem sza- 45 bad megbolygatni, amiért is a növények mélyebbre ültetésére kell törekedni anélkül azonban, hogy a talajt a növény alatt lazítanók. Minthogy az ültetési metódusok elsősorban is a főtáplálékot szolgál- 50 tató gabonaneműeknél, t. i. a kenyérmagvaknál kerülnek alkalmazásra, így az őszi rozsnál és az őszi búzánál, úgy ezt a körülményt különösen abból a szempontból kell figyelembe venni, hogy a vonatkozó 55 munkálatokat késő ősszel, sőt kedvezőtlen esetben a téli hónapokban is, egészen kora tavaszig kell végezni. Ügy találtuk, hogy a gabonaültetési technikának elméleti alapfeltételeit igen 60 jó gyakorlati eredménnyel akkor elégítjük ki, hogyha a kézi vagy gépi úton laposan elvetett gabonaneműeket a talajba süllyesztéssel mélyebbre ültetjük anélkül, hogy a növények alatti talajt föllazítanók. 65 A mélyebbre ültetésnél az első földfölötti gyökérzetet (internodiákat) a talajba sülylyesztjük, miáltal a földfölötti gyökérzetet dús termékenységre serkentjük, amennyiben azok is, ha a talajba kerül- 70 nek, gyökereket és szárat fejlesztenek. Ezenkívül a talajba süllyesztéssel elvonjuk a növény gyökereit a szántóföld felületétől — mely a hőmérsékletváltozások