100727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok aktiválására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100727. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás széntartalmú anyagok aktiválására. Holzverkohlung-s-Industrie A.-G. Konstanz i. B. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi április hó 20-ika. Széntartalmú anyagoknak aktiváló gázok útján való aktiválása tudvalevőleg tetemes hőmérsékleteket igényel, pl. 700— 1000° C-t, a kiindulási anyag minéműsége 5 szerint. Emellett a gyakorlatban célszerűnek bizonyult a lehetőleg magas hőmérsékleten való aktiválás és a rövid ideig tartó kezelés. Ismert tény továbbá, hogy a vegyileg 10 kötött oxigént tartalmazó gázokkal, pl. vízgőzzel, vagy szénsavval való aktiválásnál az eljárás kivitele tetemes hőmennyiségeket igényel. Ezért az aktiválandó anyagnak minél előnyösebb közvetlen fű-15 tése fokozott fontosságot nyer, mert a szokásos 60 mm. falvastagságú sammot-retorták, idő- és felületegységenként, még több 100°-os hőmérsékletesésnél is igen csekély hőmennyiségeket visznek át a ke-20 zelendő anyagra. Eddigelé a közvetlen fűtés, kivétel nélkül úgy történt, hogy a fűtő- és az aktiválógáznak az aktiválandó anyagra gyakorolt hatását nem választották szét egy-25 mástól. Emellett vagy úgy jártak el, hogy a keveredő vagy a már kevert kétféle gázt engedték az aktiválandó anyagra hatni, vagy pedig magát az égő vagy elégetett fűtőgázt használták aktiválásra, amely 80 mindig tartalmaz szénsavat és vízgőzt. A találmány lényeg az, hogy a fűtő- és az aktiválógázoknak az aktiválandó anyagra gyakorolt hatását egymástól élesen elválasztjuk, még pedig úgy, hogy 85 a fűtőgázokat csak oly közel vezetjük az aktiválandó anyag rétegéhez, hogy csupán hősugárzás és hőáramlás révén végzik el a folytonos felfűtést, de az aktiválandó anyagon nem vonulnak át, míg az 40 aktiváló gázt (pl. tiszta vízgőzt, vagy egy legalább 30% szénsavat tartalmazó gázt) az aktiválandó anyag rétegén átvezetjük. Ily módon az aktiválógázok áramlási sebességének kellő megválasztásával, a íűtőlángot, mely a fűtőgázok fűtőértéké- 45. nek teljes kihasználásánál is még mindig tartalmaz el nem égett oxigént, az aktiválandó anyagra való közvetlen behatástól könnyen távoltarthatjuk. Ez vagy mechanikai úton történik azáltal, hogy az 50 aktiválandó gázáram mintegy védőpárnát alkot az aktiválandó anyag felületén, vagy pedig vegyi úton azáltal, hogy az aktiválógázok, melyek a vörösizzó aktiválandó anyagon való átvonulásuk közben, rósz- 55, ben hidrogénné, illetve szénoxiddá, illetve két gáz keverékévé alakultak át és így éghetővé váltak és első sorban a fűtőláng felesleges oxigénjét fogják felemészteni. 60 Ez a munkamód tehát azzal a további közvetlen előnnyel jár, hogy az aktiválásnál keletkező hidrogénnek és széndioxidnek közvetlenül az aktiválandó anyag felülete felett való elégetése foly- 65 tán a legnagyobb hőfejlődés az anyag felületének közvetlen közelében lép fel, miáltal a közvetlen fűtés a lehető legintenzívebb lesz. A mellékelt rajz a találmány szerinti 70 eljárásnak két kiviteli módját tünteti fel. Az 1. ábra szerint (A) a (B) aktiválandó anyagnak alzatát, melyben a II nyilnak irányában beáramló aktiválandó gázok 75 számára való furatok vannak kiképezve, (I) az aktiválandó anyag fölött elvezetett fűtőgázok irányát jelöli. A 2. ábra szerinti kivitelnél az (A) alzat tömör, a (B) aktiválandó anyagba a (C) 80-