100722. lajstromszámú szabadalom • Rádiózongora
Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. ' MAGYAR KIRÁLYI X^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100722. SZÁM. — VJI/j. OSZTÁLY. Rádiózongora. Dr. Frankó István, az O. T. I. ker. pénztárának s. fogalmazója Győr. A bejelentés napja 1928. évi december hó 24-ike. A találmány zenei hangokat keltő, billentyűs hangszerre vonatkozik, mely a szokásos rádió-vevőberendezésekhez kapcsolva lehetővé teszi, hogy általa zongorázni tudó 5 egyének, a rádió-vevőberendezés fejhallgatói vagy hangszórói közvetítésével, zenedarabokat adhasson elő. E billentyűs hangszert «rádiózongörá»-nak nevezem, de megjegyzem, hogy azon az ismert zongorák 10 hanghatásaitól lényegesen eltérő hanghatásokat is létesíthetünk. Az eddig ismert zongorák hátránya, hogy nagy helyet foglalnak el, drágák, továbbá a zongorajáték, bizonyos esetek-15 ben (gyakorlás, skálázás, kezdők játéka), a szobában tartózkodók és a szomszédok számára kellemetlen. Az elektromos éterhullámokkal működő hangszereknek viszont az a hátrányuk, 20 hogy kezelésük megtanulásához külön tanulmányok szükségesek és a más, billentyűs hangszeren már megszerzett, zenetechnikai tudást nem lehet rajtuk hasznosítani. 25 A találmány szerinti rádiózongora, mely e hátrányokat kiküszöböli, a zongoráéhoz hasonló billentyűzetből, alacsony frekvenciájú, mechanikai, rezgő rendszerből, e mechanikai rezgéseket indukció útján elektro-30 mos rezgésekké átalakító mágnesekből és az utóbbiak tekercseiben indukált áramot felerősítő és hangrezgésekké visszaalakító berendezésből (célszerűen oly rádiókészülékből, melyet a rádiózongorától függetle-85 nül rádióleadók vételére is fel lehet használni) áll. Mindez alkatrészeket közös szekrénybe helyezhetjük, melynek méretei az ismert, mechanikai zongorák méreteinél lényegesen kisebbek. A hangok erősségét pl. pedállal szabá- 40 lyozhatjuk, míg a hangok színezetét pl. oly rezgő nyelvek szabhatják meg, melyek rezgésszámainak viszonya ugyanaz, mint az illető hang alaphangja és félhangjai közötti rezgésszámviszony. 45 A mechanikai rezgéseket végző rendszer pl. mágnesezhető anyagból való acéllemez, húr, rúgó, stb. lehet. ' A mellékelt rajz a rádiózongora két foganatosítási alakját példaképpen, vázlat- 50 ban tünteti fel. Az 1. ábra oldalnézete az egyik változatnak, melynél rezgő acélnyelveket alkalmazunk ; a 2. ábra a nyelvek felülnézete és a 55 3. ábra oldalnézete a másik változatnak, melynél húrokat alkalmazunk. A rádiózongorának, a zongorákhoz hasonlóan, (B) billentyűzete van (1. ábra). A (B) billentyűk kétkarú emelők, melyek gp lenyomásuknál, a (D) pont körül, a nyíl irányában elfordulnak, amikor is a baloldali végükön lévő (K) kontaktus egy pillanatra érinti a (Z) áramforrással összekötött, mozgó (F) kontaktust. Az (E) elek- 65 tromágnes tekercse, a (V) vezetéken át, pillanatnyi áramot kap. Az (E) elektromágnes egy pillanatra magához rántja, majd ismét elengedi az (M) mágnes egyik sarkához pl. csavarok útján erősített (S) 70 pofában az (A, Al...An) csavarokkal rögzített (C, Cl... Cn) acélnyelveket, melyek az (M) mágnes másik pólusára helyezett (T) tekercsben az acélnyelvek saját rezgésétől függő, alacsony frekvenciájú rezgéseket in- 75
