100720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáznak nehéz olajból való előállítására

mények között az olaj finomabb porlasztása csökkentette a gázgenerátor kormozódását. A finomabban porlasztott sugarak azonban mindig merevebbek és a 5 részleges elégés lángjai ekkor mindig hosszabbak. A láng ekkor eltávolodik a porlasztótól, amikor is az ismert eljárásoknál a lángot nehéz az égési kamrában tartani. Ezenkívül az elégés hőmérséklete 10 alacsonyabb és az elégés kevésbbé állandó. Az elégési kamrában elhelyezett tégely megtöri a sugarat és azt az örvénylés következtében fékezi és izzó felülete folytán a lángot a porlasztó közelében 15 tömöríti. Jelen találmány az olaj olyan finom porlasztására való eljárásra vonatkozik, amelyet a tégelynek az elégési kamrában való jelenlétével kapcsolatban alkalma-20 zunk. Az eljárás abban áll, hogy az olaj gázzá való átalakításához szükséges egész levegő- és gőzmennyiséget két részre osztjuk. Az első rész, amelyet egyik vagy másik anyag, vagy ezek keverékének kis 25 mennyisége képez, igen erősen össze van nyomva és az olaj porlasztását létesíti. A második, túlnyomórészt alacsonyabb nyomás mellett túlhevítjük és ezután bensőleg keverjük a porlasztott olaj-30 sugárral, kiterjedésének mechanikai hatása révén. Az alacsony nyomású sugarat úgy irányítjuk, hogy a porlasztott olaj' sugárba ütközzék és avval a sugár kiindulásánál, vagy annak közelében keve-35 redjék. A magasnyomású közeg által egyrészt és az alacsonynyomású közeg által másrészt végzett kiterjedés végeredményben a finom olajszemcsékből, túlhevített vízgőzből és túlhevített levegőből álló 40 sugarat létesíti. Az a kismennviségű közeg például, amely az olaj porlasztását végzi, négyzetcentiméterenként 1—2 kg.-nyi nyomáscsökkenést, a levegő és a vízgőz keveréké-45 nek jelentékeny része pedig néhány század grammnyi nyomáscsökenést fog szenvedni. A fent leírt porlasztási eljárás azonban nem adhat kedvező eredményeket, ha nem 50 kombináljuk a levegő és a vízgőz erős túlhevítésével. A levegő és vízgőz legnagyobb részét képező alacsony nyomású közeget mindig 300° fölé kell túlhevíteni. A magas nyomású közeget rendesen szin-55 lén túlhevítjük, habár bizonyos körülmények közt csekély mennyiségű hideg levegőből is állhat. A gyakorlatban előnyösen az egész levegőmennyiséget vízgőz nélkül az alacsonyabb nyomásra komprimáljuk, amikor is az ezen nyomás alatt 60 álló levegő kis része azt a kompresszort fogja táplálni, amely a magas nyomás alatt álló közeget szolgáltatja. A kazán által közvetlenül nyomás alatt szolgáltatott vízgőzt változatlanul mindig egész- 65 ben, vagy részben az egyik vagv másik légáramhoz adjuk, miután a levegő a kompresszoron áthaladt. Képezheti azonban a magas nyomású közeget maga a vízgőz is, ha azt kellő 70 nyomás alatt álló, pl. cm2

-ként néhány kilogrammot kitevő nyomású kazánból tápláljuk. A következő és a rajzokkal kapcsolatos leírásból látni fogjuk, hogy a találmány 75 mily módon valósítható meg. Az 1. ábra a találmány szerinti generátort hosszmetszetben tünteti fel. Az la. ábra az 1. ábra szerinti generátor változatát mutatja, amelynél a tégely és 80 az égési kamra falai fémből készültek. Az 1b. és lc. ábrák az 1. ábra szerinti generátor további változatait mutatják, amelyeknél a részleges elégés keresztülvitelére kamrát alkalmazunk. A 85 2. ábra a további változat, amelynél a porlasztó a tégelyhez képest excentrikus. A 3. ábra hosszmetszetben más megoldást tüntet fel, amelynél az 1. ábra szerinti 90 foganatosítási alaknál szereplő tégelyt l'orgólángos kamra helyettesíti. A 4. ábra a 3. ábra 4—4 vonala szerinti metszet. Az 5. ábra az olajpoiiasztó hosszmetszete. A 95 6. ábra az 5. ábra változata. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a porlasztott olaj, túlhevített levegő és vízgőz sugara a (10) porlasztóból kilépve, a (19) izzó tégelyt érinti. Az elégés megtörténik 100 és a lángok a tégely falai mentén fölemelkednek. A porlasztott olajgőzt célszerűen jelentékeny erővel löveljük a tégely falaihoz és ezt kellő távolságban helyezzük el a porlasztótól, hogy örvénylést létesítsen. 105 A lángok a falak mentén fölemelkednek és részben keverednek a porlasztóból kilépő sugárral, azt ilymódon a porlasztóból való kilépési helyéhez igen közel meggyújtják. Ez az elrendezés a készülék 110 üzembehelyezésénél a gyors gyújtás céljából igen kedvező. A lángok ezután a tégely külső fala mentén vonulnak, mire a részleges elégés termékei, mielőtt a (18) vezetéken áa távoznának, a (12) izzó kata- 115 lizátoron .haladhatnak át. Bizonyos ese-