100706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lapoknak, profildaraboknak és formadaraboknak fenolformaldehid - műgyantatömbökből való vágására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100706. SZÁM. — IVh/1. (Yl/a) OSZTÁLY. Eljárás lapoknak, profildaraboknak és formadaraboknak fenolformaldehid-műgyantatömbökből való vágására. Dr. F. Raschig Ludwigshafen. A bejelentés napja 1928. évi május hó 1-je. Ismeretes, hogy fenolformaldehid-műgyanták rendesen több napig tartó melegkezelés (keményítés) által folyékony állapotból szilárd állapotba hozhatók. Ismere-5 tes az is, hogy ezen keményítősnél oly közbenső fokozat éretik el, amelynél a műgyanták már szilárdak ugyan, azonban még mindig lágy állapotuk következtében, pl. vágva ható szerszámok, mint fú-10 rók stb. segélyével viszonylag könnyen megmunkálhatok. Kitűnt azonban, hogy a műgyantáknak ily plasztikus közbenső állapotban, vágószerszámok segélyével való megmunkálása 15 csak nagyon nyers formáknál lehetséges. Ily módon lehet ugyan néhány négyzetcentiméter felületű és néhány mm vastagságú lapocskákat előállítani, ha azonban nagyobb kiterjedésű, több négyzetcenti-20 méter felületű lapokat akarunk a tömbökből való levágás által előállítani, úgy kitűnik, hogy ez lehetetlen, mivel nagyon erős késeket kell erre a célra használni, amelyek a kívánt élességgel nem állítha-25 tók elő. A lapok metszési felülete nyers, a levágott lap hasznavehetetlen lesz, nem csupán a nyers és darabos (göröngyös) metszési felülete miatt, hanem azért is, mivel az anyag a késen tapad, úgyhogy a 30 lemez ebből kifolyólag összegöngyölődik es szakad. Megkísérelték a műgyantának a késen való tapadását azáltal elkerülni, hogy valamivel keményebb műgyantát vágtak 85 szét, tehát a vágás előtt valamivel hoszszabb ideig keményített műgyantát használtak. Ekkor azonban kitűnt, hogy a késen való tapadás ugyan elmaradt, azonban az anyag oly kemény volt, hogy a kés alig tudott behatolni és oly rideg, hogy 40 nem kaptak összefüggő lapot, hanem csak egyes törmelékeket, mivel a lap, a levágott darab elhajlását, amely elhajlást a felhasznált kés ékalakú keresztmetszete szabja meg, nem bírja el. 45 Meglepő volt tehát annak a felismerése, hogy éppen ez az anyag, amely rendes hőmérsékleten oly kemény és rideg, hogy nem vágható, melegben, nevezetesen 50— 120° C hőmérsékleten oly lágy és hajié- 50 kony, hogy a késnek a tömbe való behatolását megengedi és egyidejűleg a kés által megszabott elhajlást is elbírja, anélkül, hogy darabokra törne szét. Emellett meglepő, hogy ez a hideg állapotban ke- 55 mény anyag, amely melegben lágy és hajlékony, nem tapad lígy a késre, mint az előzetesen említett, hideg állapotban lágy anyag. Az eljárást célszerűen úgy valósítjuk go meg, hogy a tetszőleges alakú műgyantát, amely az említett közbenső stádiumban van, melegítjük és a mindenkori műgyantának megfelelő sajátos hőmérsékleten, amely kb. 50 és 120° C között van, vágó- 65 szerszámmal kezeljük. Emellett kitűnt, hogy nem célszerű a kési a tömbbe bevezetni, hanem a leghelyesebb a tömböt valamely ismert celluloid-vágógép vízszintes síkban eltolható szánjába fogjuk be. Ezek 70 a celluloidvágógépek úgy működnek, hogy a kés egy helyben áll, míg a tömb a kés felé mozog. Ily módon minden nagyobb nehézség nélkül, több négyzetcentiméter felületű, szükség szerint több centiméter 75 vastagságtól kezdve lefelé a milliméter törtrészének megfelelő vastagságú lapokat vagy szalagokat állíthatunk elő, ami