100706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lapoknak, profildaraboknak és formadaraboknak fenolformaldehid - műgyantatömbökből való vágására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100706. SZÁM. — IVh/1. (Yl/a) OSZTÁLY. Eljárás lapoknak, profildaraboknak és formadaraboknak fenolformaldehid-műgyanta­tömbökből való vágására. Dr. F. Raschig Ludwigshafen. A bejelentés napja 1928. évi május hó 1-je. Ismeretes, hogy fenolformaldehid-mű­gyanták rendesen több napig tartó meleg­kezelés (keményítés) által folyékony álla­potból szilárd állapotba hozhatók. Ismere-5 tes az is, hogy ezen keményítősnél oly közbenső fokozat éretik el, amelynél a műgyanták már szilárdak ugyan, azonban még mindig lágy állapotuk következté­ben, pl. vágva ható szerszámok, mint fú-10 rók stb. segélyével viszonylag könnyen megmunkálhatok. Kitűnt azonban, hogy a műgyantáknak ily plasztikus közbenső állapotban, vágó­szerszámok segélyével való megmunkálása 15 csak nagyon nyers formáknál lehetséges. Ily módon lehet ugyan néhány négyzet­centiméter felületű és néhány mm vastag­ságú lapocskákat előállítani, ha azonban nagyobb kiterjedésű, több négyzetcenti-20 méter felületű lapokat akarunk a tömbök­ből való levágás által előállítani, úgy ki­tűnik, hogy ez lehetetlen, mivel nagyon erős késeket kell erre a célra használni, amelyek a kívánt élességgel nem állítha-25 tók elő. A lapok metszési felülete nyers, a levágott lap hasznavehetetlen lesz, nem csupán a nyers és darabos (göröngyös) metszési felülete miatt, hanem azért is, mivel az anyag a késen tapad, úgyhogy a 30 lemez ebből kifolyólag összegöngyölődik es szakad. Megkísérelték a műgyantának a késen való tapadását azáltal elkerülni, hogy va­lamivel keményebb műgyantát vágtak 85 szét, tehát a vágás előtt valamivel hosz­szabb ideig keményített műgyantát hasz­náltak. Ekkor azonban kitűnt, hogy a ké­sen való tapadás ugyan elmaradt, azon­ban az anyag oly kemény volt, hogy a kés alig tudott behatolni és oly rideg, hogy 40 nem kaptak összefüggő lapot, hanem csak egyes törmelékeket, mivel a lap, a levá­gott darab elhajlását, amely elhajlást a felhasznált kés ékalakú keresztmetszete szabja meg, nem bírja el. 45 Meglepő volt tehát annak a felismerése, hogy éppen ez az anyag, amely rendes hő­mérsékleten oly kemény és rideg, hogy nem vágható, melegben, nevezetesen 50— 120° C hőmérsékleten oly lágy és hajié- 50 kony, hogy a késnek a tömbe való beha­tolását megengedi és egyidejűleg a kés ál­tal megszabott elhajlást is elbírja, anél­kül, hogy darabokra törne szét. Emellett meglepő, hogy ez a hideg állapotban ke- 55 mény anyag, amely melegben lágy és haj­lékony, nem tapad lígy a késre, mint az előzetesen említett, hideg állapotban lágy anyag. Az eljárást célszerűen úgy valósítjuk go meg, hogy a tetszőleges alakú műgyantát, amely az említett közbenső stádiumban van, melegítjük és a mindenkori műgyan­tának megfelelő sajátos hőmérsékleten, amely kb. 50 és 120° C között van, vágó- 65 szerszámmal kezeljük. Emellett kitűnt, hogy nem célszerű a kési a tömbbe beve­zetni, hanem a leghelyesebb a tömböt va­lamely ismert celluloid-vágógép vízszintes síkban eltolható szánjába fogjuk be. Ezek 70 a celluloidvágógépek úgy működnek, hogy a kés egy helyben áll, míg a tömb a kés felé mozog. Ily módon minden nagyobb nehézség nélkül, több négyzetcentiméter felületű, szükség szerint több centiméter 75 vastagságtól kezdve lefelé a milliméter törtrészének megfelelő vastagságú lapo­kat vagy szalagokat állíthatunk elő, ami

Next

/
Oldalképek
Tartalom