100697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piezoelektromos kristályoknak rugalmas hajlítási és torziós rezgésekre való gerjesztésére

— 2 — tér irányával párhuzamos egyazon ke­resztmetszeten belül az elektromos mező erőssége és iránya mindenütt egyenlő és csupán erőssége változik keresztmetszet-5 ről-keresztmetszetre, iránya azonban az összes keresztmetszetekben ugyanaz. Te­hát a rúdnak a rövid elektródák között fekvő kis térfogati eleme minden pont­ban egyenletesen deformálódik, úgyhogy 10 csak longitudinális rezgések keletkez­hetnek. Eddig a Cady-féle elrendezés. A 2a., 2b., 3. és 4. ábrákon már most példakép­pen a találmány szerinti olyan elrende­lő zések vannak bemutatva, amelyekkel a piezokristály hajlítási rezgésekre ger­jeszthető. Az összetartozó 2a. és 2b. ábrák sze­rint a quarcrúdnak a kristálytengelyek-20 hez képest való elrendezése ugyanolyan, mint az la. és az lb. ábrák szerinti Cady­féle elrendezésnél. Az la. és lb. ábrák szerinti két elektróda helyett azonban itt négy (El, E4) elektróda kerül alkalma-25 zásra, amelyeknek polaritása + és —szal van jelölve ós melyek párosával vala­mely váltakozó feszültségnek vannak ki­téve. Az elektródák ilyen elrendezése és kapcsolása mellett változó elektromos 30 mező keletkezik, oly módon, hogy a me­zőnek iránya a 2a. ábra szerinti, a (Z—X) koordinátasíkba eső keresztmetszet egyik felében ellenkező, mint a másikban. Az (El és E2) között keletkező elektromos 35 mező a rúd felső felében az (X) irányban sűrűsödést, az (Y) irányban tágulást — vagy megfordítva — hoz létre, az (E3 és E4) közötti mező ugyanabban az idő­pillanatban a rúd alsó felében az (X) í0 irányban tágulást, az (Y) irányban sűrű­södést, — vagy megfordítva — létesít. Ezen, a 2b. ábrába berajzolt alakváltozá­sok abban állanak, hogy a rúdrészecskék a (Z) optikai tengellyel párhuzamos pe­ib riódikus elmozdulásokat végeznek. Azok a részecskék, amelyek a nyugalmi álla­potban a (Z—Y) síkban vagy egy, ezen síkkal párhuzamos síkban fekszenek, rez­gésük folyamán is megmaradnak ebben 50 a síkban, abból ki nem lépnek. A 3. ábrán bemutatott példaképpeni el­rendezéssel a piezokristályt az (X—Y) elektromos tengelyek síkjában lehet haj­lítási rezgésekre gerjeszteni, itt tehát az 55 anyagrészecskék az (X) tengely irányá­ban, ezzel párhuzamosan végeznek perio­dikus elmozdulásokat. Ennél az elrende­zésnél ismét négy elektródát alkalmazunk, melyek azonban nem úgy, mint a 2a. ábra szerint, a (Z) tengely irányában 60 kettesével egymás fölött, hanem az (Y) tengely irányában kettesével egymás mel­lett vannak elrendezve. Az elektródák polaritása + és —szal van jelölve és az elektródák kettesével kapcsolva egy 65 váltakozó feszültségnek vannak kitéve. Az erővonalak ívben haladnak, (El)-tő] (E2) felé felülről tekintve homorú, (E3)­tól (E4) felé felülről tekintve domború ívben. 70 A 4. ábra szerinti elrendezési példánál a rúd hossztengelye, mely az előző két példánál az (Y) tengely irányában fe­küdt, az (X) irányában fekszik. Ennél az elrendezésnél ismét négy, az ábrázolt mó- 75 don egymással kapcsolt elektróda kerül alkalmazásra, melyek az (X) tengely irá­nyában egymás mellett kettesével vannak elrendezve. Az erővonalak itt is ívben ha­ladnak, (El)-től (E2) felé felülről te- 80 kintve homorú, (E3)-tól (E4) felé felülről tekintve domború ívben. A rúdnak a rajz szerint felső felében az elektródák között fekvő szakaszon az (El, E2) elektródák között tágulás és ugyanakkor az alsó 85 rúdfélben az (X) tengely irányában sű­rűsödés jön létre, aminek következménye­képpen a részecskék elongációja az (Y) tengely irányában jön létre. Ezek az elon­gációk nagyságra és irányra különbözők, 90 úgyhogy a hajlításra jellegzetes rúdde­formáció áll elő. Ha a rudat a 4. ábra szerinti elektróda­elrendezés mellett az (X) tengely körül 90°-kal elforgatjuk, mimellett az elektró- 95 dákat síkjukban meghagyjuk, úgyhogy a (Z) tengely belekerül az ábra síkjába, míg az (Y) tengely arra merőlegesen áll, úgy a gerjesztő elektródák azonos kapcsolása mellett a részecskék periodikus és párhu- io( zamos kimozdulása a (Z) optikai tengely irányában jön létre. Itt is az elongációk a maguk összeségében a hajlításra jelleg­zetes rúddeformációt eredményezik. A 2—4. ábrák szerinti kiviteli példák íos elemzése után a találmány jellemzői a következőképpen határozhatók meg. A piezokristály részecskéinek azon ki­mozdulásait, melyek a maguk összeségé­ben a hajlításra jellegzetes rúddeformá- 11c ciót eredményezik, az elektromos térnek egy olyan komponense idézi elő, amelyik az elektromos tengelyek valamelyikének az irányában fekszik. A találmány értel­mében már most a kristályban — több, 115 a kristály körül elhelyezett, váltakozó feszültségnek kitett elektróda segélyével —• olyan elektromos mezőt kell létesíte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom