100694. lajstromszámú szabadalom • Világító címtábla
Megjelent 1930. évi augusztus hó 111-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100694. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Világító címtábla. Bokor és Koréin Budapest. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 11-ike. Az ismert, világító címtáblákat az üzletidőnek aránylag rövid szakasza alatt világítják, míg a nap tiilnyomó részében, a nappali világítás mellett, mint közön-5 séges cégtáblákat, a mesterséges fényforrás bekapcsolása nélkül használják. Az ismert, világító címtáblák hátránya, hogy a világítás-technikai szempontok tekintetbe vétele miatt, a címtábla eredeti 10 céljának, nappali világításnál, csak korlétolt mértékben vagy egyáltalában nem felelnek meg, amennyiben alig vehetők észre, nem keltenek művészi hatást, sőt gyakori esetben egyenesen bántó, ízléste-15 len benyomást idéznek elő. Az előállítás emellett költséges, az időjárás viszontagságainak erősen alá vannak vetve, állandó karbantartást, folyto nos javítást igényelnek. 20 A találmány tárgyát képező, világító címtábla mind e hátrányokat kiküszöböli, nappali világításnál is a legkényesebb ízlésnek megfelelő tökéletes művészi hatást kelt, emellett külsőleg, nappal, nem ve-25 hetŐ észre az, hogy mint világító címtábla is használható, úgyhogy esténkint az állandóan megújnló szenzáció erejével hat a világítás, mely a művészi hatás egységét még fokozottabb mértékben érvényesíti. 80 A világító címtábla belső, zárt terében elhelyezett lámpák meggyújtásakor a fény a transzparens betűknek csak a kontúrjai mentén tud az üvegen minden irányban keresztülhatolni. A betű transzparens 35 kontúrján minden irányban keresztülhatoló fénysugarak fénytörést szenvednek, az át nem látszó, külső betű hatásos reflexfényt kap, tehát nem mint letakart rész (meg nem világított sötét folt) hat, hanem 40 a reflexfény által megvilágítva, kitűnően látszik, mimellett maga a vastag üvegtábla, a kontúrok menti részén, zöldesen foszforeszkáló fényben úszik. Ez a hatás még fokozható, ha a külső betűket csillogó bevonattal látjuk el. 45 A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező, világító címtábla két példaképpen vett, megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra a világító címtábla elölnézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén 50 vett, függélyes metszet. A 3. ábra az üveglap külső oldalán rögzítendő, át nem látszó betű második meg oldási alakjának hátulnézete. A 4. ábra a második megoldási alak füg- 55 gélyes hosszmetszete. Az 1. és 2. ábrákat ismertetve, a mester séges fényforrás befogadására szolgáló, zárt tér (szekrény) (l)-el, a zárt tér hom lokfalát alkotó üvegtábla (2)-vel, a villa- 60 mos izzólámpák vagy más, tetszésszerintj rendszerű fényforrás (3)-al, az át nem lát szó anyagból, pl. vörösrézből való, domború, a belső oldal felől üreges betűk (4)-el vannak jelölve. A (4) betűk belső olda- 65 Iára, rögzítési célokra, az (5) csavarorsók vannak forrasztva, melyek a (2) üveg furatain hatolnak keresztül és a (7) alátétgyűrűk közbeiktatásával, a (6) csavaranyák segélyével vannak rögzítve. A (4) 70 betűk alakjának megfelelően, rendszerint, három-négy csavarorsó kerül alkalma zásba. A (2) üveglap hátoldalára transzparens, nappali fénynél is jól látható, célszerűen 75 világos színű festékkel, a (4) külső betűkhöz hasonló, azonban annál arányosan nagyobb (2a) betű van festve, míg a (2) üvegtábla hátoldalának többi része át nem látszó, tetszésszerinti színű (2b) bevonat- 80
