100687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolási masszák előállítására és sajtolására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 111-én. 51 AGYAR KIRÁLYI J||S§|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100687. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás sajtolási masszák előállítására és sajtolására. H. Römmler A.-G. Berlin, mint dr. Rippert Kurt vegyész, berlini lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1929. évi október hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi október hó 17-ike. A találmány tárgya eljárás sajtolt termékeknek előállítására karbamid-formaldehid-kondenzácáós termékekből és szálas anyagokból (töltőanyagok hozzáadásával 5 vagy anélkül) és lényegében abban áll, hogy kötőanyagkép keverékgyantákat alkalmazunk, amelyek karbamidnak és formaldehidnek erősen savanyú oldatban való kondenzálásakor egy tiokarbamid-formal-10 dethid-koindenzációs terméknek egyidejű vagy utólagos keletkezése közben állnak elő. Az eljárással olyan sajtolási masszákat nyerünk, amelyekből megfelelő nagy nyomáson, igen rövid sajtolási idő alatit. 15 'fehér vagy áttetsző, fényálló és más tekintetekben is igen messzemenő követeiméínyeknek megfelelő sajtolt tárgyakat lehet (előállítani, anélkül, hogy a formát hűteni kellene (gyorssajtolási masszák). 'Mindez 20 főként arra vezethető vissza, hogy a karbamidnak és formaldehidnek erősen savanyú oldatban, tiokarbamid-formaldeihid.kondenzációs-termék egyidejű, vagy utólagos keletkezése közben való kondenza-25 c.iós folyamatában a karbamid és formaldehid közötti reakciót úgy lehet vezetni, hogy a kondenzálódás a lehető legtökéletesebben megy végbe és a lelhető legerősebben polimerizált termékekhez vezet. 30 mimellett egyidejűleg ugyancsak erősen polimerizált tiokarbamid-formaldehidkondenzáoió-termékek állnak elő, úgyhogy a (kémiai) polimerizációs folyamat már az előkészítő fokozatokban igen messze-85 menőleg végbemegy és a melegen történő sajtolás lényegileg már csak a mechanikai alakításra való. Emellett a savanyú kondenzációs közeg jeiienléte a polimerizáció végleges befejezését, már amennyiben ennek még egyáltalában be kellene követ- 40 keznie, a sajtolási folyamat alatt elősegíti és gyorsítja, A. találmány további eredménye, hogy az ilyenfajta sajtolókeverékek igen egyszerű eljárás során állíthatók elő, neveze- 45 tesen, a szálakat a kever ék gyanta savanyú oldatába adagoljuk és a keveréket közvetlenül egészen a mégőrölhetősiégig megszárítjuk. Az így nyert port végül addig a csekély víztartalomig szárítjuk: 50 amely az erősen polimerizált kondenzációs termékeket tartalmazó keverékeknek folyósságát a sajtóban még éppen biztosítja. Ez a munkamód nemcsak tökéletesen egyenletes szerkezetű sajtolóanyaghoz 55 vezet, hanem egyben azt a törekvést is támogatja, hogy a kémiai folyamatot már az előkészítő fokozatokban lehetőleg messzire vezessük, miután az erősen savanyú reakcióban kondenzált gyanták 60 polimerizáeiója a szárítás folyamán jelentékenyen előrehalad. A munkamód legnagyobb mértékű leegyszerűsítése ezen az úton azáltal érhető el, hogy a savanyú oldatban előálló keve- 65 rékgyantákat magában a szálas anyagban keletkeztetjük, úgyhogy a gyorssajtolási keverék előállítása egyetlen munkafolyamatban történik. A találmány szerint kötőanyagul ihasZr 70 nált keverékgyanták egy előnyös előállítási módja lényegében albban áll, hogy 1 Mol karbamidra 2 Mol-nál kevesebb (előnyösen IV2 Mol) formaldehidet, a ph=5 értéknek megfelelőnél nagyobb 75 hidrogénionkoneentrációjú közegben, tiokarbamid-iormaldeihid kondenzációs ter-