100686. lajstromszámú szabadalom • Folytonos áttételű sebességváltó

— 3 — felvevő (n3) golyósán ágyazott elemmel lehet ellátva. A rúgó kezdeti ieszültsége az (n4) szárnyas anyával állítható be. Amikor a szerkezet nyugalomban van, 5 ill. a mótor lassan jár, a kúpos (cl) hajtó tárosa és a hajtott (k) kerék között nincs hatásos kapcsolat. Ha azonban a mótor sebességét egy gyorsító pedál lenyomása, vagy más megfelelő szerkezet útján egy 10 meghatározott értékre hozzuk, a (g, gl, g2) vezérmű a (b) dob belsejében az (f) gyűrűt elforgatja, a csúsztatható (c) fedelet előretolja s ezáltal a (cl) kúpos tárcsát a hajtott ©lem (kl) gyűrűalakú felü-15 letével működő kapcsolatba hozza. Amint a vezérmű útján a (cl) elcsúsztatható tárcsára ható tengelyirányú erő elegendő nagy arra, hogy a súrlódás a mozgással szemben fellépő ellenállást legyőzni ké-20 pes forgatónyomatékot tudjon átvinni, a hajtott elem mozgásba jön. A két elem ekkor egyértelműleg, de egymáshoz képest excentrikusan és különböző sebességgel forog. Az áttétel sebességreduk-25 ciója a kapcsolódó pontnak (felületrésznek) a két tengelytől vett sugárirányú távolságainak hányadosával arányos. Ha a gép sebessége tovább nő, a vezérmű a csúsztatható (c) fedelet tovább 30 szorítja előre, aminek következtében a hajtott (k) elem a koaxiális helyzet fe?é mozog, miközben a (j) sugárirányú kar, vezérlő rúgós (m) karjával szemben forog. Ily módon a hajtott elem mindin-85 kább közelebb jut a hajtóelemmel egytengelyű helyzetéhez, mimellett az áttételi viszony is fokozatosan emelkedik, míg végül a két elem egytengelyű helyzetbe kerül, amikor a súrlódó felületek 40 teljes kerületükön összekapcsolódnak s így a (h) kardántengely az (a) mótortengellyel egyenlő sebesen forog. Az (n2) lökhárító rendeltetése egyrészt az, hogy a hajtókúp és a hajtott tárcsa közötti 45 nyomás értékét korlátozza, másrészt, hogy önműködőlég csökkentse a nyomást, amikor az áttételi viszony emelkedik. Mivel ugyanis a sugárirányú (j) kar csapján — mint az alább le van írva 50 — elcsúsztatható, a (kl) kerék egytengelyű helyzete felé való mozgása a lökhárító rúgót aszerint engedi kitágúlni, amint a kerék a kúpon lefelé mozog. Ha a gép sebessége bármily okból 55 csökken, a vezérmű a kúpos (cl) tárcsát a hajtott elemtől eltávolodni engedi, miközben a rúgóval vezérelt sugárirányú (j) kar a (k) hajtott elemet fölfelé oldalt eltolja, úgyhogy a súrlódó kapcsolat fennmarad, de a sebességáttétel csökken. 60 Az (m) csuklós kar útján történő ri'igós vezérlés az (m) csuklós karnak a sugárirányú kar (j2) nyúlványával könyökemelőt alkotó elrendezése útján úgy állítható be, hogy legerősebben az áttételi 65 viszony legkisebb értéke mellett hasson, míg a nagyobb áttételi értékek mellett a vezérlés hatása csökkenjen, ugyanis ily elrendezés mellett az (m) csuklós kar emelő hatása folytonosan csökken, amint 70 a hajtott elem közvetlen hajtási helyzete felé közeledik. A sebességáttételnek a gépsebességtől függő önműködő variálásához járul még egy ezt kiegészítő, a mozgási ellenállás- 75 tói függő szabályozás, amely onnan ered, hogy a frikciós kapcsoló kapcsolódási pontján átadódó erő a sugárirányú karra visszahat s egy, a kar forgását előidéző erőpár áll elő. 80 A 4. ábra a fellépő jelentékenyebb erők hatását szemlélteti. A diagramm a hajtó oldalról vett, tehát a 2. ábra vetítési irányával ellentétes irányú vetület. (O) a hajtott elemnek, oldalt eltolt 85 helyzetében való középpontja. (A) a hajtott elem és a hajtótárcsa közötti kapcsolódási felület központja. (B) a sugárirányú kar lengési pontja. (F) a hajtott elemre az (A) pontban 90 ható érintőirányú hajtóerő, amelynek az (O) pont körül ható forgatónyomatékával a mozgási ellenállásnak megfelelő erőpár tart egyensúlyt. Az erőpár a félsugarakon ábrázolt, az (F) erővel egyenlő, 95 (F2, F3) erőkkel érzékeltethető. Az (F, F2, F3) erők (FI) eredője az (F) erővel egyenlő nagyságú, és az (0) centrumban hat. Az (FI) eredőt a sugárirányú kar tengelyébe eső (f2) és erre 100 merőleges (fl) összetevőire bontva, az utóbbi (fl) (F)-eos erőnek a (B) centrumra vonatkoztatott forgató nyomatéka a hajtott elemet a felfelé oldalt eltolt helyzetében tartani törekszik. A for- 105 gatónyomaték reakciója ezek szerint az (m) rúgós tag vezérlő hatásával egyenlő értelemben arra törekszik, hogy aiz áttételt a legkisebb értékeken tartsa. Így ez esetben az áttétel variálását két té- 110 nyező: a gép sebessége és a mozgási ellenállás vezérli, és így ugyanazon gépsebesség mellett a sebességáttétel nagyobb lesz síkon, vagy lejtőn lefelé való hala-