100686. lajstromszámú szabadalom • Folytonos áttételű sebességváltó

Megjelent 1930 . évi augusztus h ó 111 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS IOO686. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Folytonos áttételű sebességváltó. Robertson John Hog-g- mérnök London. A bejelentés napja 1928. évi december hó 24-ike. Angolországi elsőbbsége 1928. évi április hó 10-ike. A találmány oly rendszerű folytonosan változtatható frikciós áttételre vonatko­zik, amelynél egy hajtott elem felülete egy hajtó elem felületével olykép kap-5 csolódik, hogy miközben a két elem köz­vetlen hajtó helyzetében, tárcsás, vagy kúpos tengelykapcsoló módjára, koaxiáli­sán helyezkedik el, addig az indirekt hajtási helyzetekben az egyik elem ol-10 dalirányban, változtatható mértékben, el van tolva, úgyhogy a két elem között, kúpos felületeiknek egy-egy, a megfe­lelő tengelyektől nem egyenlő radiális távolságra fekvő pontján (ill. véges felü­lő letrészén) excentrikus kapcsolat lép fel. A jelen bejelentés tárgya javított ilyen rendszerű, folytonosan változtat­ható frikciós áttétel, amelyre az jel­lemző, hogy az oldalt eltolható elemnek 20 helyzete a másik elem tengelyéhez ké­pest önműködőlég szabályozódik be egyik vagy mindkét elem sebességének, ill. forgatónyomatékának megfelelőleg, mimellett a másik elem, a hajtó kapeso-25 latnak az első elem oldalirányú eltoló­dása alatt való fenntartása céljából, ten­gelyirányban eltolható. Célszerűen az áttétel hajtott eleme tol­ható el oldalirányban s a másik, tengely-30 irányban elcsúsztatható elem a hajtó­elem szerepét tölti be. A második, vagyis a hajtóelemnek tengelyirányú elcsúszta­tását, annak sebességének megfelelőleg, egy alkalmas vezérlőszerkezet önműködő-35 leg idézi elő. Az oldalt eltolható, vagyis a hajtott elem, úgyis kiképezhető, hogy tengelyirányú eltolódását a kezelő az ön­működő vezérléstől függetlenül szabá­lyozhassa. A két elem relatív tengelyirányú elto- ío lódása folytán az oldalt eltolható elem egy rúgóvezérlésű, sugárirányú kar forgó csapja körül kileng, mimellett excentri­citását még a reá átadódó forgatónyoma­téknak a sugárirányú karra ható, az ol- 45 dalirányú elmozdulást növelő vagy csök­kentő reakciója önműködőlég szabá­lyozza. Ily módon a két elem relatív tengely­irányú elcsúsztatása és a sebességviszony 50 változtatása, a két elem sebességének és forgatónyomatékának megfelelőleg, tel­jesen önműködőlég áll elő, vagy, egy má­sik kiviteli alaknál, az egyik elem ten­gelyirányú eltolódása önműködőlég ve- 55 zéreltetik, míg a másik elem ily irányú eltolódását a kezelő ettől függetlenül sza­bályozhatja. A találmány szerinti áttétel további részleteit a mellékelt rajzzal kapcsolat- 60 ban ismertetjük. A rajz a találmánynak egy könnyű motoros járművekhez alkal­mas példaképem kiviteli alakját ábrá­zolja. Az 1. ábra a hajtó és hajtott elemeket, a 05 hajtott elemnek a hajtó elem tengelyétől fölfelé eltolt helyzetében, hosszmetszet­ben ábrázolja. A 2. ábra a szerkezetnek az 1. ábra bal­oldala felől vett nézete, amelyen a szag- 70 gatott vonalak a szerkezet azon helyzetét ábrázolják, amelyben a két elem koaxiá­lis helyzetben van. A 3. ábra egy, az 1. ábra 3—3 vonalában vett részleges metszet. A 75 4. ábra az eltolható elemnek a ráható forgatónyomaték hatása alatt való ön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom