100681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek ömlesztésére

Megjelent 1930. évi augusztus hó 111-én. MAGYAR KIRÁLYI A^Hw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100681. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás fémek ömlesztésére. Magyar Vilmos gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1929. évi február hó 28-ika. A találmány vasnak, acélnak, valamint egyéb fémeknek, kúpoló-, akna-, Martin, valamint egyéb kemencékben való, köz­vetlen ömlesztésére vonatkozik és célja, 5 hogy ama vegyi, kohászati, ill. más fo­lyamatokat szabályozzuk, amiknek a ke­mence töltése az előforduló, mindenkori kemencehőmérsékleteknél ki van téve. A találmány lényegileg abban áll, hogy 10 a töltésbe kerülő anyagokat, mint pl. az öm­lesztendő vasdarabokat, a beadagolt kok­szot, akár mindkettőt, a fém-, koksz-, fa­szénbrikettet, stb. stb.. kerámiai, ill. zo­máncféle olvadóburkolattal vonjuk be. Az 15 ily bevonat üvegszerű, gázálló záróburko­latot képez s bizonyos, tág határok közt pontosan megszabható olvadáspontig megakadályozza, hogy az egymásközt reakcióképes anyagok időnek előtte lép-20 hessenek egymással érintkezésbe. A zo­máncoknak, úgyszintén pl. az ú. n. alap­mázaknak megvan az a tulajdonságuk, hogy egyenletes rétegekben olvadnak rá a vasra, stb.-re és így betöltik abbéli ren-25 deltetésüket, hogy a fémet és a tüzelő­anyagot egymástól és az égési gázoktól is elkülönítsék. Ha pl. a vasat tekintjük, ennél a talál­mány szerinti előkezelés révén a vas el-30 égése, úgyszintén a hasznos kisérőfémek. mint pl. a szilicium, a mangán kiégése csökken, mivel az oxidálóképes gázáram­mal való érintkezés egészben az ömlesztett fém lecsepegésének kurta idejére és rövid 35 szakaszára korlátozódik. Az eddigi, a tü­zelés hatásfokát lényegesen lerontó re­akcióövezetet gyakorlatilag teljesen mel­lőzhetjük, hiszen a szénoxid oxidáló ha­tásának gátat vetettünk. Az új burkolat akár a vas olvadópontjánál, sőt akár csu- 40 pán ennél nagyobb hőfokoknál csepeg le, úgyhogy gázálló voltánál fogva mindvé­gig megakadályozza, hogy a vas az égési gázokból kenet vehessen föl. Különös jó eredménnyel mutatkoznak 45 ezen előnyök a forgácsból és egyéb hulla­dékokból készített vasbriketteknél, miért is az olcsó fémbriketteket az eddiginél jó­val nagyobb arányban hozagolhatjuk, sőt ezek segélyével synthetikus nyersvasat is 50 állíthatunk elő a kupióban. Ha viszont pl. a kokszot tekintjük, en­nél a találmány szerinti előkezelés meg­akadályozza a korai meggyulladást, úgy­szintén azt is, hogy az olvasztóövezet 55 szénoxidja a felsőbb övezetekben szén­monoxiddá redukálódjék. Ezen a réven az égési övezet koncentrálódik, az égési hő­fok felnövekszik és a kokszfogyasztás le­csökken. Az utóbbi körülménnyel kar- 60 öltve ismét csökken a vas kénfelvételének veszélye. Az imént említett redukálódás kiküszöbölése avval az előnnyel jár, hogy a befúvatott levegőt aggálytalanul előhe­víthetjük, ami ismét csökkenti a kokszfo- 65 gyasztást, lehetővé teszi a torokgázok hő­tartalmának kihasználását és túlhevített vasömledéket eredményez. A találmány szerinti eljárás továbbá lehetővé teszi, hogy silányabb minőségű, pl. kéndús kok- 70 szot, sőt kokszhulladékot vagy kokszbri­kettet is, stb., stb., sikeresen használhas­sunk a fémek közvetlen ömlesztéséhez. Ismeretes már oly javaslat, hogy a kok­szot, beadagolása előtt, mésztejbe márt- 75 suk. Ezen eljárásnál a kokszra és a mész­tejre vagyunk korlátozva és összefüggés nélküli égetett mészréteget kapunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom