100673. lajstromszámú szabadalom • Tápvíztisztító és előmelegítő főleg mozdonykazánokhoz

Megjelent 1930. évi augusztus hó 111-én. MAGYAR KIRÁLYI jfögÉm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100673. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Tápvíztisztító és előmelegítő főleg mozdonykazánokhoz. Fritz Wagner & Comp. Berlin és Süss Nándor Prácisiós Mechanikai és Optikai Intézet R -T. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 9-ike. A kazántápvíz tisztítók és előmel egítők nagyon sok fajtája ismeretes. Ezek legna­gyobb része azon az elven alapszik, hogy a tápvizet friss- vagy fáradtgőzzel, de 5 rendszerint mindkettővel lehetőleg ma­gas hőmérsékletre előmelegítik és szét­osztva oly felületekre folyatják, melyeken a vízből ezen hőmérsékletnél kiváló szi­lárd részek lerakódhatnak. A szerkezeti 10 megoldások között leggyakoribb az, amelynél a mozdonykazán tetején a gőz­dóm mellett egy külön tisztítódóm van elrendezve, melybe a fáradtgőzzel elő­melegített tápvizet bevezetik és friss gőz-15 árammal egyrészt erősen felhevítik, más­részt szótporlasztják; a porlasztásra egyéb eszközök alkalmazása is ismeretes. A forró és nagynyomású szétporlasztott vízből a szenyeződések kiválnak és ezek 20 felfogására ütközőfelületeket, pl. rosté­lyokat alkalmaznak. Jelen találmány a fent leírt tápvíztisz­títók tökéletesítésére vonatkozik. A csatolt rajzon az 25 1. ábra a találmány szerinti víztisztító­val ellátott mozdonykazán keresztmet­szete. A 2. ábra a víztisztító hosszmetszete, a kazán egy részletével. A 30 3. ábra metszet az 1. ábra III—III vo­nala szerint. A 4. ábra egy részlet részben metszett nézete. A tisztítatlan tápvizet ismert módon J5 íaradtgőzzel előmelegített állapotban a rajzon föl nem tüntetett tápszivattyú vagy injektor az (1) vezetékbe juttatja, mely a tisztító (4) dómjának tetején van elrendezve. Ezen vezetékből a vizet a ta­lálmány értelmében egymástól elkülöní- 40 tett (2) vízszórókba vezetjük, melyeket a (3) hozzávezetőcső köt össze egymással. A rajzon példaképen három darab ilyen (2) vízszórót tüntettünk fel. Ezen vízszórók elhelyezése és kialakítása olyan, hogy í5-azokba a víz a (3) csőből leágazó és a víz­szórókba érintőlegesen betorkoló (5) tol­datokon át folyik be és a fenék közepén elrendezett (6) nyíláson át folyik ki, amint azt a 2. és 4. ábra mutatja. Ezen 50-berendezés folytán a vízszórókba áramló víz gyors forgásba jut, úgyhogy a (6) nyílásokon át ernyőalakban szétpor­lasztva folyik ki. Ennek következtében a tápvíz a (4) dóm egész hosszában a kellő 55-egyenletességgel folyik le, és a víz elosz­tása egyenletesebb a permetező hatás pe­dig tökéletesebb, mint az ismeretes tisztí­tóknál. A víz a (2) vízszórókból a (7) rostély- 60" rudakból álló rostélyokra jut, melyekhez ütközve még jobban szétporlódik és így a vízben lebegő szilárd alkatrészek legna­gyobb részét ezek a rudak visszatartják. Ilyen rostélyszerkezetek már ismeretesek, 65-azonban nem volt ismeretes azokat ki­húzhatóvá tenni és azokat oly keresztmet­szettel ellátni, mely a lerakódott szilárd anyagok könnyű eltávolítását lehetővé teszi. Az egyes rostélyrudakat tehát a ta- 70 lálmány értelmében a (8) vezetékeken he­lyezzük el, úgyhogy azok a (9) fedő eltá­volítása után tisztítás céljából egyszerűen kihúzhatók és tisztítás után újból betol­hatok. Célszerű továbbá az egy-egy víz- 75 szintes sorban elrendezett rostélyrudakat egy keretté egyesíteni, úgyhogy a rostély­rudaknak mindegyik vízszintes sora egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom