100668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos aluminiumoxid előállítására

— 2 — gény oxidfluorid-chlorid-salakot kapunk. Ezt a salakot vagy közvetlenül lehűtjük és ezáltal kristályosítjuk, vagy esetleg a vas-, silicium- és titán-tartalom további 5 csökkentésére még" olvadt állapotban rövid elektrolizisnek vethetjük alá, (pl. az 5983. osztrák szabadalom szerint), mikor is, pl. egy előpestben a nyersvas kathoda gya­nánt van kapcsolva, míg egy szénelek-10 troda anód gyanánt nyiilik a salakba. Ilyen módon a salakban még jelen volt vas, szilícium és titán elektrolitikusan túlnyomórészt a nyersvasba vihető át. A salakot ezután a nyersvasról lecsapoljuk 15 és lehűtés révén kristályosítjuk. Az ilyen oxidíluorid-chlorid-salak lehűtésekor elő­ször az AUOs és más magas olvadáspontú vegyületek kezdenek kikristályosodni, az­után ezekkel együttesen folypát, kriolit 20 stb. is kristályosodik. A rendszerint a leg­könnyebben olvadó alkatrészeket képező vízoldható sók (NaCl, CaCL) az anyaolva­dékban szaporodnak fel a nyersanyag olyan fertőzményeivel együtt, melyek kis 25 százalékos mennyiségben vannak jelen és kristálychemiai affinitásviszonyaik foly­tán nem izomoríák az először kivált kris­tályokkal, úgyhogy nem válnak ki azok­kal. Végül az anyaolvadék, ill. az eutek-30 tikum is megdermed s ilyen módon kötő­anyagot képez a korábban kivált kristá­lyok között. Ha már most a megdermedt olvadékot durván elaprítjuk és vízzel lú­gozzuk, akkor a vízoldható alkatrészek 35 felodódnak, úgyhogy a kristályok közötti kötőanyag megszűnik vagy elbomlik, ami annyira mehet, hogy az egyes kivált kris­tályok szabadon mozgékonyakká válnak. Ha az olvadék vízoldható része nem nagy 40 mennyiségben van jelen, akkor elérhetjük azt is, hogy a vízzel való kezeléskor a kristályok közötti összetartás csak any­nyira lazúl meg, hogy az egyes kristályok csak a lúgzást követő óvatos aprítás után •45 válnék szabadon mozoghatóvá, a nélkül, hogy ezen aprítás közben lényeges elmor­zsolódást szenvednének. A vízzel való ke­zeléskor az olvadék azon vízben oldhatlan alkatrészei, melyek az anyaolvadékban, 50 ill. az eutektikumban szaporodtak fel, aprókistályos alkatuk folytán finom iszap gyanánt válnak ki, melyet a túlnyomó mennyiségű durvább nagyobb kristályok­tól ismert készülékekben egyszerű, isza­.55 polás révén különítünk el. Ily módon te­hát a nyersanyag bizonyos fertőzményeit nemcsak a kristálykoncentrátumtól külö­nítjük el, hanem egyúttal az iszapban erő­sen dúsított állapotban nyerhetjük ki. Kis mennyiségben jelen levő egyéb al- 60 katrészek, ha önállóan kristályodnak ki, ugyancsak hajlamosak arra, hogy igen apró kristályokat képezzenek, melyek az iszapolásnál ugyancsak az iszapban sza­porodnak fel. 65 A kristálykoncentrátumok, melyek a je­len esetben főleg kristályos ALOs-ból, folypátból és egy kevés újból képződött krioliíból, továbbá mechanikusan maguk­kal vitt vasból és kismennyiségű egyéb 70 ásványokból, (spinell, topáz, titanik, zir­kon, berill, stb.) állanak, előbb a vas és egyéb mágneses alkatrészek elkülönítésére mágneses szeparálásnak vettetnek alá s azután további magában véve ismert elkü- 75 lönítő eljárásoknak vettetnek alá, hogy az aluminiumoxidot a többi alkatrésztől, főleg a folypáttól elkülönítsük. Ezt az el­különítést, pl. előzetes osztályozás után szérűn való mosással, vagy az újabb idők- 80 ben folypátra alkalmazott differenciális flotálás révén végezhetjük. Ily módon te­hát egyrészt tiszta aluminiumoxidot, más­részt tisztított folypátot kapunk. Egyéb­ként a kereskedelmi alumínium előállítá- 85 sára szánt aluminiumoxidnál egy kevés tiszta folypátnak jelenléte nem káros. Az AI2O3 (korund) és folypát elkülönítése azonban a keménységek alapján is történ­het, minthogy előbbi 9, utóbbi 4 kemény- 90 ségű. Ha ugyanis az anyagot dörzsölő­aprításnak vetjük alá, a lágyabb folypát finom iszappá dörzsölődik szét, míg a ko­rund szemcsenagysága változatlan ma­rad, úgyhogy ezután a folypáttól iszapo- 95 lássál elválasztható. Ezen eljárás termé­szetesen különböző keménységű alkatré­szekkel bíró más elegyek felbontására is használható. Az ömlesztést természetesen elektromos 100 kemencében is végezhetjük, váltakozó­vagy egyenárammal s minthogy ezen ke­mencékben magasabb hőmérsékek állnak rendelkezésre, nem kell aránylag annyi olvadáspontcsökkentő adalékot alkal- 105 mázni, mint az aknakemencében. Ezen ke­mencékben is, épúgy mint az aknakemen­cében, a vas és silicium redukciója túl­nyomórészt tisztán thermikusan eszközöl­hető, különösen ha a nyersanyagot meg- ne felelő mennyiségű redukálószónnel briket­tezve alkalmazzuk. Egyenáram alkalma­zása esetén a redukciót elektrolitikusan még tovább vihetjük, mert az olvadék elektrolit gyanánt szolgál. Ilyenkor az ol- Hí vadékból még egy kevés alumíniumot is lehet kielektrolizálni, úgyhogy az olvadék alatt vas, szilícium, titán és alumínium

Next

/
Oldalképek
Tartalom