100667. lajstromszámú szabadalom • Burgonyaarató-gép

Megjelent 1930. évi augusztus hó 111-én. MAGYAR KIRÁLYI MWmW, SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1006(57. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Bnrgonyaar ató • gép. Pollert Gusztáv gyáros Sctineidemühl (Németország). A bejelentés napja 1929. évi november hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 26-ika. A találmány burgonya-arató gépre vo­natkozik, mely a kiemelt burgonyagumót a bokorral együtt forgó dobba szállítja, melyben a bokor a gumótól szétválik. A 5 bokor és a gumók külön-külön hagyják el a dobot és vagy a mezőn rakatnak le vagy pedig tároló tartályokba kerülnek. A rajz a találmány szerinti burgonya­arató gépnek oly példaképpen! kiviteli 10 alakját szemlélteti, mely két sor burgonya egyidejű felvételére alkalmas. Az 1. ábra az aratógép oldalnézete, részben metszete, a 2. ábra alaprajz. A 15 3. ábra a dob vázlatos függélyes met­szete. A 4. ábra a dob vázlatos nézete jobbfelől nézve. Az 5. ábra baloldal felőli nézet. A 20 6. és 7. ábrák a kifejtett dobköpenyeket tüntetik fel. A feltüntetett burgonya-arató gép a (4) kormánykerekes (2) kocsivázon (1. ábra) két (6) ekevasat hord, a két szomszédos 25 ültetvénysor számára egyet-egyet. Az eke­vasak a burgonya-gumót a bokorral és a földdel együtt kiemelik és felfelé szállít­ják. Az elegy (burgonya, bokor, föld) a nyíl irányában mozgó végnélküli (8) szál-80 lítószalagra kerül, mely fölött a fogas (10) szalag foglal helyet. A (8, 10) szalagok al­kotta szállítómű a gumó, bokor és föld elegyét (12) dobba szállítja. A dobnak a (2) vázban forgatható (14) tengelyét (2. 35 ábra) a (16) előtét-tengely hajtja. Kúpke­rekek viszik át a (16) előtét-tengelyre a kocsivázban ágyazott (18) tengely forgá­sát, mely utóbbi a (20) tengelykapcsoló út­ján a (22) hajtómű tengelyével kapcsola­tos. A hajtómű mótor vagy előtét lehet, 40 melyet pl. az aratógépet vontató gép hajt. A (20) kapcsoló a (24) emelővel be- és ki­iktatható. A (12) dob három tengelyirány­ban egymás mögött fekvő (26, 28, 30) re­keszre osztható (3. ábra); ezeket a ten- 45 gelyre merőleges falak választják el egy­mástól. Az első (26) rekesznek drótháló­köpenye van, melynek szembősége kb. 20—22 mm. A második (28) és a harmadik (30) rekesz kettős köpenyű. Ezen rekeszek 50 külső köpenye ugyanolyan szemnagyságig dróthálóból van, mint a (26) első rekesz köpenye. A (28) és (30) rekeszek belső (32) köpenye is dróthálóból készül, de ennek szemnagysága nagyobb a külső köpeny 55 szemnagyságánál; a belső drótháló-köpeny szemeinek nagyságrendje kb. 80—90 mm. A belső (32) köpeny a dobba kerülő burgonyát átejti a két köpeny közötti gyűrűs térbe, a külső (28), illetve (30) kö- 60 penyek azonban nem engedik át a bur­gonyát. A (26, 28, 30) rekeszeket a ten­gelyhez képest harántirányú, áttört (34, 36) falak választják el egymástól. A vá­laszfalak áttöréseihez (42) emelő és 65 csuzdafelületek csatlakoznak (6—7. ábra). A 6. ábra a belső gyűrűköpeny kifejtése. 6. és 7. ábrából kitűnik, hogy a válaszfa­lak úgy a belső hengerteret, mint a kö- . penyek közötti gyűrűs teret is kamrákra 70 osztják; ezek csupán a (40) áttörések út­ján közlekednek egymással, mely áttöré­sekhez a (42) emelő és csuzdafelületek csatlakoznak. Az első (26) kamrában

Next

/
Oldalképek
Tartalom