100662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukdisperzióknak koncentrálására, különösen besűrítésére, védőanyagok hozzáadása mellett
Megjelent 1930 . évi augusztus hó 111 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100662. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsukdisperzióknak koncentrálására, különösen besűrítésére, védőanyagok hozzáadása mellett. K. I). P. Limited London. A bejelentés napja 1929. évi november hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 19-ike. A találmány latexnek újra oldható termékké való koncentrálására vonatkozik. Erre a célra már ajánlották védő kolloidok és szalicilátok alkalmazását. Javas-5 latba hozták továbbá ammóniáknak állandó hozzáadását is. Azt találtuk már most, hogy ilyen termékek készítésénél előnyösen alkalmazhatjuk mindazon anyagokat, melyek hid-10 rotropok. Hidrotropoknak azokat az anyagokat mondjuk, melyeknek szerkezeti képlete oly csoportot tartalmaz, amelynek vízhez képest affinitása van és melynek elhelyezkedését a jelenleg molekuláris el-15 mélet szerint úgy képzeljük, hogy a két fázis (víz és a másik fázis) határvonalán az említett csoporttal a vízbe átnyúlnak. Ilyen csoportokként ismeretesek a karboxilcsoport, illetve sói, a hidroxilcsoport, 20 a szulfocsoport, az aminocsoport stb. A hidrotrop anyagok azonban a hidrofil csoporton kívül még egy hidrofob komplexumot is tartalmaznak, melynek szerves oldószerekhez affinitása van. Ez a máso-25 dik csoport többek között szénhidrogéngyök, különösen a benzol- és naftalin-gyök vagy valamely hosszabb alifás lánc lehet. A komplexum alsó határaként körülbelül a 10 szénhidrogén-atomot tartalmazó so-30 rozat mutatkozott, melynél pl. az alifás savak szappanhoz hasonló jelleget vesznek fel. Azt találtuk továbbá, hogy különösen kedvező védő hatásuk van azon hidrotrop 35 anyagoknak, amelyek zsellatinoldatok megdermedését késleltetik. A zselatinálódás sebességének befolyásolása talán a hidratációval függ össze. A hidrotrop anyagok vizsgálatához a következő vizsgálati módszert alkalmazhatjuk: 40 6%-os zselatinoldatot állítunk elő hideg vízben való körülbelül % óra hosszat tartó duzzasztás és rákövetkező feloldás útján, mely utóbbit 40° C-ra való melegítéssel végezzük. Ezután a megvizsgálandó anyag 45 ezen oldatának 5—5 cm3 -nyi mennyiségeit m/2, illetve m/5 koncentrációban próbaüvegekben összekeverjük, ezután 10 percig 40" C hőmérsékleten tartjuk, rögtön ezután jégszekrénybe tesszük és a meg- ŐO dermedés idejét feljegyezzük. Így pl. a 2.3-oxinaftoesavas kálium m/5 koncentrációban a megdermedésig 240—360 perc időt igényel, míg a viszonylag gyenge hatású káliumrodanid megdermedése ugyan- 55 azon koncentrációban 80 percig tart. Káliumszalicilát 90 perc alatt dermed meg. Megjegyezzük, hogy néhány anyag, amelyre a fenti jellemzés ráillik, már gyakorlati alkalmazásban áll és így ezekre a 60 jelen szabadalom nem terjed ki. Ezen anyagok szappanok és szalicilátok. 1. példa: Kaucsuktejhez, melyet szokásos módon alkálival konzerváltunk, 2%o kálium + 2.3-oxinaftoátot adunk 68 RZ 55 anyagot begőzöléssel ismert módszerrel koncentráljuk. 2. példa: Az 1. példa szerint dolgozunk és 2%o 2.1-oxmaftoesavas káliumot használunk. 70 3. példa: A fentemlített sók helyett a ricinusolajszulfosav (törökvörösolaj) káliumsójának azonos mennyiségét alkalmazzuk. i. példa: Konzervált latexhez a szulfa- 75