100629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kemencék adagolására

felületek közös csövön lehetnek elrendezve, vagy, minthogy három elektróda között a tér szűke folytán szétválás nem igen lép fel, ebben az esetben elmaradhat 8 a középponti elosztólapát elrendezése, úgyhogy csak az elektródák külső oldalaihoz vezetjük az elosztólapátokkal a nyersanyagot. Az adagolandó anyagnak az adagolóit) csőből való szabad kiáramlása esetén a (4b) elosztólapátok közelítőleg derékszögű alakja is tekintetbe jöhet. Az egyes lapátok azonban (egyetlen elektróda esetén) közös csonkakúpköpennyé (tölcsérré) is 15 összefoglalhatók (4. ábra), vagy 3 elek tródánál, háromszöghelyzetben elrendo zett három, részben nyitott csonkakúpköpennyé, melyek az áthatolási helyeken egymással össze vannak kötve. 20 A lapátok felső keskenyebb oldalán be lépő adagnak a lapátokon való eloszlási módja az anyagáram szétterülése és az elektródánál való torlódása folytán az egyes részek haladási sebességének és a 2ü keverék elhasználódása közben a szétválasztásra való hajlandóságának egyenletes csökkenését idézi elő; megakadályozza például azt, hogy különösen a durvább alkotórészek elguruljanak és 30 a finomabbak az elektródánál maradjanak, ami szabad rézsű esetén, mint pl. az ismeretes gyűrűstöltésnél az elektróda mellett rendszerint bekövetkezik. A találmány szerinti adagolási módnál a 35 keverék szétválásának minden veszélye nélkül alkalmazhatók olyan nyersanyagkeverékek, melyeknek alkotórészei szem csenagyság tekintetében egymástól rendkívüli módon különböznek. Az elektródák 40 és az elosztólapátok hozzá vezető széle közötti távolság méretezése, azok magassága és hajlásszöge az üzem kívánalmainak megfelelően beállítható. A nyersanyagkeverék valamennyi alkotórésze 45 ezen adagolási mód mellett a megadott keverési arányban kerül az elektródához és az elektróda alsó végén bekövetkező megolvadás mértéke szerint annak mentén lesüllyed. 50 A 3 kemencét pl. üzembehelyezés előtt a kívánt magasságig egyenletesen megtölth etjük; az adagolt anyagnak az elektróda hatásos övén kívül eső részei lényegileg változatlanul maradnak és új anyag 55 bevezetése a reakcióövre szorítkozik. Ezzel nemcsak az olvasztó- és reakciózónát koncentráljuk egészen meghatározott változatlan területre, ahol a fűtőáram teljes hatását érvényesítheti, hanem az anyagfeldolgozás egyenletességét ö is biztosítjuk. Egyidejűleg biztosítva van a reakciógázok elvezetésének egyenletes sége is, amely gázok az elektróda mentén lefelé vándorló friss hideg nyersanyagkeverékkel, annak előmelegítése közben, 6 szembeáramlanak. E hőkicserélődésnek az az eredménye, hogy a reakciónál fejlődő gázok csupán néhány száz fokos hőmérséklettel távoznak és a kemencében a reakcióövön kívül eső adag átlagos hő- 7> mérséklete oly kevéssé emelkedik, hogy az elosztólapátok hűtésétől rendszerint el lehet tekinteni. Az új elosztó eljárásnak különösen zárt elektromos kemencéknél van jelentősége 7. (1. ábra baloldala), ahol az, egyenletes működése következtében, tisztán mechanikai és a kemenceüzem révén semmiféle zavarnak alá nem vetett adagolómóddá képezhető ki. 8' A nyersanyagkeverék ebben az esetben pl. magasfekvésű bunkerekben van a kemencén kívül felhalmozva és ezekből, a kemence fedelén keresztül zárt és önműködően megtelő, az elosztólapátokba tor- 8 kóló csővezetékek útján jut a kívánt he lyeken az elektródákhoz. A találmány szerinti eljárás nem szorítkozik az eddig ismertetett nyersanyagkeverékekre; egységes, pl. brikettezett 9 nyersanyagok is adagolhatok ilyen módon. Hasonlóképpen alkalmazható az új adagolási eljárás, az elosztófelületek megfelelő kiképzése mellett, nem körkeresztmetszetű elektródákhoz, pl. a köte- 9 ges blokkelektródákhoz is. Az eljárás nem szorítkozik köralakú kemencékre sem; az 5. és 6. ábra derékszögű kemencékhez való foganatosítási példát tüntet fel. Lényeges mindegyik esetben az, hogy a ÍJ nyersanyagot közvetlenül az elektróda körüli övbe, mint fogyasztási övbe vezetjük be. Ajánlották már az adagolt anyagnak a zárt elektromos kemencék elektródái- 1 hoz való AT

ezetését kifelé zárt bunkerekből olymódon, hogy az anyagot időközönként csúszófelületeken vezették az elektródákhoz és ezek mentén lehullani hagyták. Ennél az adagolási módnál azonban 1 hiányzik az adagolt anyagnak zárt áramban való bevezetése, mint jellemző momentum, amely áram, a bunkerből az elosztófelületen át az elektródáig és annak mentén az olvasztófészekig megsza- 1 látatlan összefüggésben állva, az elhasználásnak megfelelően önmagát szabályozza. A találmány szerinti hatás az is-