100599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolinszármazékok előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100599. SZÁM. — ÍVh/e. OSZTÁLY. Eljárás kinolinszármazékok előállítására. E. Merck Darmstadt, mint dr. Wolffenstein Richárd vegyésztanár berlin-dahlemi lakos jogutódja. 4 A bejelentés napja 1929, évi január hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 23-ika. Az K fenil-y-cinkoninsav fiziológiai tekin­tetben karbamidoldó hatásával és fáj­dalomcsillapító tulajdonságaival tűnik ki. Ennek a savnak azonban EZ cl hátránya, 5 hogy annyira erős savhatással rendelke­zik, hogy a szervezetnek bevétel esetén kellemetlenségeket okoz. Tény az, hogy a fenilcinkoninsavban jelenlevő kinolin­gyűrű bázisos befolyása olyan erősen el 10 van nyomva, hogy a fenolincinkoninsav még melegítés közben is csak nehezen ol­dódik normál sósavban. Másrészt a fenil­cinkoninsav savanyú jellegénél fogva igen könnyen oldódik híg szódaoldatban, 15 Ez a savakkal és alkáliákkal szemben ta­núsított jellegzetes viselkedés annyira jel­lemzi a fenilcinkoninsavat, hogy annak az emésztőszervekre gyakorolt káros hatása nagyon is érthető. 20 Gyakran megkísérelték már a fenilcin­koninsav. ezen savanyú reakcióját letom­pítani azáltal, hogy a karboxilcsoportot különböző szubsztituensekkel lezárták, egyrészt alkil-, másrészt amin-csoportok-25 kai, melyek azonban részben elégtelenül feleltek meg, mert könnyen lehasadnak. A találmány szerinti eljárás célja a fe­nilcinkoninsav fenti hátrányainak kikü­szöbölése és fiziológiai hatásainak foko-80 zása azáltal, hogy a fenilcinkoninsav kar­boxilcsoportját a savanyú szénsavamid, a HO—OC—NHs származékaival zárjuk le. E célra különösen a szénsav savamidjai észtereik alakjában, az ú. n. karbamidsav-85 észterek váltak be kitűnően. Ezek a ve­gyületek már magukbanvéve is mint fáj­dalomcsillapító és altató szerek ismerete­sek és ezeknek a csoportoknak a fenilcin­koninsavba való bevitele nem csupán an­nak káros savanyú jellegét veszi el, ha- 40 nem ezeknek az atomcsoportoknak a be­lépése útján — melyek erősen kapcsolód­nak — új hatásos és fájdalomcsillapító vegyületek állnak elő. Az új vegyületeket a találmány szerint 45 pl. a következő módokon állíthatjuk elő: 1. példa: 10 g. fenilcinkoninsavat klo­ridjává alakítunk át és ezt a molekuláris kétszeresét tevő mennyiségű karbaminsa­vas etillel vízfürdőn 80° C-on három óra 50 hosszat melegítjük. Ilymódon egy a me­legben szívósan folyós sárga massza ál] elő, mely kihűléskor megmerevedik. Tisz­títás céljából az anyagot nátriumkarbonát­oldattal kivonjuk, mimellett a képződött 55 új vegyület, a C1 5 H1 0 N—CONHCOOC2 H5 , por alakjában oldatlanul visszamarad. Az új vegyület, szemben a fenilcinkonin­savval, már félszernormálsósavban, 40— 50° C-on feloldódik és szódával való túlte- 60 lítéssel ebből az oldatból újból kicsap­ható. A termelési hányad majdnem kvan­titatív. Olvadáspont: 167—168°. Forró ben­zolból való átkristályosításnál csomókká egyesült apró tűket kapunk. 65 Kiemelendő az új vegyületek állandó­sága, alkáliákkal és savakkal szemben, amelyek a vegyületeket a biológiai viszo­nyok határain belül meg nem támadják. 2. példa: 12.4 g. fenilcinkoninsavamid- 70 nak 150 cm3 benzolban való szuszpenziójá­hoz 2.0 g. nátriumamidot adunk. Az NH3-fejlődés megszűntével a reakcióelegyhez 10.0 g. szénsavdietilésztert adunk. Az ele­gyet több óra hosszat forraljuk, mimellett 75 a legnagyobb része oldatba megy. A fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom