100596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-3 butilenglikol előállítására, erjesztés útján
• Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100596. SZÁM. — IVh/J. OSZTÁLY. Eljárás 2—3 butilenglikol előállítására, erjesztés útján. Id. Verhave Hermanus Thomas cégvezető Delft. A bejelentés napja 1929. évi jnnius hó 27-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi julius hó 10-ike. Bégóta ismeretes, hogy különféle szénhidrátokat és rokonvegyületeket bizonyos bakteriumfajták által el lehet erjeszteni, mikor is más erjesztési termékek mel-5 lett 2.3 butilenglikol képződik. Így Harden és Walpole 1906-ban kimutatták, hogy bizonyos feltételek mellett a glikózból és mannitból a baktérium lactis aero genes által meglehetősen tetemes meny-0 ségben állítható elő 2.3 butilenglikol. Nagyobb számú más bakteriumfajtánál is megállapították ezt a tényt és azon bakte riumfajták száma, amelyek nagyon különböző vegyületekből kis mennyiségű 5 2.3 butilenglikolt és a vele rokon acetil metilkarbinolt képezhetnek, igen nagynak bizonyult. Habár a 2.3 butilenglikolnak erjesztés útján való előállítása több mint 20 eszten-0 deje ismeretes, eddigelé a 2.3 butilenglikolnak technikai méretben való előállítá sát nem alapították ezekre a tényekre. Ezen nem lehet csodálkozni, ha arra gon« dolunk, hogy azok a feltételek, amelyek 5 Harden és Walpole kísérletei szerint a glikoznak vagy másféléknek teljes elerjedésére szükségeseknek mutatkoztak, olyanok voltak, hogy azoknak technikai alkalmazásáról nem lehetett szó. Glikoz 0 vagy másefféle 2%-os oldatának teljes elerjesztésére szükséges volt az elerjesztendő oldathoz 1% proteint, mint a drága peptont hozzáadni és még akkor is a teljes erjedéshez nem kevesebb, mint egy 5 hónapra volt szükség. A találmány szerinti eljárás azon új és váratlan megfigyelésen alapszik, hogy egyrészt az említett drága kiindulási anyagokat teljesen mellőzhetjük és he-0 lyettük könnyen hozzáférhető nyersanyagokat vethetünk alá a 2.3 butilenglikollá való erjedésnek és hogy másrészt sokkal nagyobb cukor koncentrációkat is elerjeszthetünk, mimellett a folyamat az előbb említett időnek 1 /2 0 részében, sőt 45 még rövidebb időben is befejeződik. Nyersanyag gyanánt célszerűeknek bizonyultak: a tengeri és a burgonyacefrék malátadiasztazéval vagy mikrobadiasztazéval vagy savakkal való előzetes cukro- 50 sítással vagy anélkül: továbbá rozsból, árpából, búzából, zabból, tatárkából, cassavából és hasonló keményítőtartalmú nyersanyagokból készült cefrék; továbbá cukortartalmú nyersanyagok, mint répa- 55 melászok, cukornádmelászok, szorghum-, jávor- és pálmacukorszirup, röviden mindazon nyersanyagok, melyeket általában szesznek technikai előállítására használnak. Azonfelül kiválóan alkalmasak- 60 nak bizonyultak tejcukortartalmú nyersanyagok, mint a savók, a lefölözött tej és másfélék. Ezen nyersanyagok alkalmazása az említett erjesztési eljárásnál lehetőnek 65 bizonyult, mert kitűnt, hogy ezen nagyon különböző anyagokból, amelyek keményítőt és cukrot vagy mindkettőt tar talmazzák, ha azokat nitrogén vegyületekkel, foszfátokkal és karbonátokkal, 70 amennyiben ezen anyagokat nem tartalmazzák, keverjük, előállíthatunk olyan cefréket, amelyek clostridium polymyxaval, aerobacter aerogenes-sel vagy megfelelő erjesztőképességű baktériumokkal 75 elerjesztve, 2.3 butilenglikolt adnak. Megfelelő erjesztőképesség alatt azt az erjesztési képességet értjük, amelynek folytán a cukorféléket 2.3 butilenglikol képzése mellett elerjeszthetjük. 80
