100596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-3 butilenglikol előállítására, erjesztés útján

• Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100596. SZÁM. — IVh/J. OSZTÁLY. Eljárás 2—3 butilenglikol előállítására, erjesztés útján. Id. Verhave Hermanus Thomas cégvezető Delft. A bejelentés napja 1929. évi jnnius hó 27-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi julius hó 10-ike. Bégóta ismeretes, hogy különféle szén­hidrátokat és rokonvegyületeket bizonyos bakteriumfajták által el lehet erjeszteni, mikor is más erjesztési termékek mel-5 lett 2.3 butilenglikol képződik. Így Har­den és Walpole 1906-ban kimutatták, hogy bizonyos feltételek mellett a glikóz­ból és mannitból a baktérium lactis aero genes által meglehetősen tetemes meny-0 ségben állítható elő 2.3 butilenglikol. Na­gyobb számú más bakteriumfajtánál is megállapították ezt a tényt és azon bakte riumfajták száma, amelyek nagyon kü­lönböző vegyületekből kis mennyiségű 5 2.3 butilenglikolt és a vele rokon acetil metilkarbinolt képezhetnek, igen nagy­nak bizonyult. Habár a 2.3 butilenglikolnak erjesztés útján való előállítása több mint 20 eszten-0 deje ismeretes, eddigelé a 2.3 butilengli­kolnak technikai méretben való előállítá sát nem alapították ezekre a tényekre. Ezen nem lehet csodálkozni, ha arra gon« dolunk, hogy azok a feltételek, amelyek 5 Harden és Walpole kísérletei szerint a glikoznak vagy másféléknek teljes el­erjedésére szükségeseknek mutatkoztak, olyanok voltak, hogy azoknak technikai alkalmazásáról nem lehetett szó. Glikoz 0 vagy másefféle 2%-os oldatának teljes elerjesztésére szükséges volt az elerjesz­tendő oldathoz 1% proteint, mint a drága peptont hozzáadni és még akkor is a tel­jes erjedéshez nem kevesebb, mint egy 5 hónapra volt szükség. A találmány szerinti eljárás azon új és váratlan megfigyelésen alapszik, hogy egyrészt az említett drága kiindulási anyagokat teljesen mellőzhetjük és he-0 lyettük könnyen hozzáférhető nyersanya­gokat vethetünk alá a 2.3 butilenglikollá való erjedésnek és hogy másrészt sokkal nagyobb cukor koncentrációkat is eler­jeszthetünk, mimellett a folyamat az előbb említett időnek 1 /2 0 részében, sőt 45 még rövidebb időben is befejeződik. Nyersanyag gyanánt célszerűeknek bizo­nyultak: a tengeri és a burgonyacefrék malátadiasztazéval vagy mikrobadiaszta­zéval vagy savakkal való előzetes cukro- 50 sítással vagy anélkül: továbbá rozsból, árpából, búzából, zabból, tatárkából, cas­savából és hasonló keményítőtartalmú nyersanyagokból készült cefrék; továbbá cukortartalmú nyersanyagok, mint répa- 55 melászok, cukornádmelászok, szorghum-, jávor- és pálmacukorszirup, röviden mindazon nyersanyagok, melyeket általá­ban szesznek technikai előállítására hasz­nálnak. Azonfelül kiválóan alkalmasak- 60 nak bizonyultak tejcukortartalmú nyers­anyagok, mint a savók, a lefölözött tej és másfélék. Ezen nyersanyagok alkalmazása az említett erjesztési eljárásnál lehetőnek 65 bizonyult, mert kitűnt, hogy ezen na­gyon különböző anyagokból, amelyek ke­ményítőt és cukrot vagy mindkettőt tar talmazzák, ha azokat nitrogén vegyüle­tekkel, foszfátokkal és karbonátokkal, 70 amennyiben ezen anyagokat nem tartal­mazzák, keverjük, előállíthatunk olyan cefréket, amelyek clostridium polymyxa­val, aerobacter aerogenes-sel vagy meg­felelő erjesztőképességű baktériumokkal 75 elerjesztve, 2.3 butilenglikolt adnak. Megfelelő erjesztőképesség alatt azt az erjesztési képességet értjük, amelynek folytán a cukorféléket 2.3 butilenglikol képzése mellett elerjeszthetjük. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom