100594. lajstromszámú szabadalom • Távolsági relé
— 2 — •Px = kt .e.i. cos 9 A (B) rendszer az (f) rúdra az ellenkező irányú P2 erőt fejti ki, ahol is k„.e» P, = m 5 ahol k2 állandó, m a (k) tárcsa forgáspontja és a görgő pillanatnyi helyzete közötti távolság. Minthogy m eleinte igen kicsiny, azért a mozgás kezdetén a P2 erő a Pn erőnél nagyobb. A P2 erő 10 irányában azonban elmozdulás nem lehetséges, mert az (a) tárcsa (b) kilincse e tárcsa elmozdulását az óramutató járásának irányában nem engedi meg. El mozdulás csak akkor lehetséges, ha a P2 15 erő az m távolság megnövekedése folytán annyira lecsökkent, hogy P,-nél kisebbé vált. Az egyensúly pillanatában: Px = P2 , tehát ko.e2 20 kx .e.i.cos m = kT m í. cos Ezen egyensúlyi állapot átlépése után az (A) rendszer az óramutató járásának irányában mozog ós a kiváltó kontaktus záródiik. Minthogy az m távolság a (h) 25 görgő egyenletes mozgása folytán az idővel egyenes arányban nő és mivel m-nek a kiváltáshoz szükséges nagysága a fenti értéktől, tehát egyenlet szerint az . í . cos <p a relé és a hibás hely közötti vezeték-30 darab impedanciájától vagy hosszától függ, azért a kioldás ideje is ezen vezetékdarab hosszától függ. Ha a teljesítmény ellenkező értelmű (visszáram), akkor az (a) tárcsa az óra-35 mutató járásával szemben törekszik forogni. Ezt a forgást azonban a (b) kilincs megakadályozza, vagyis a relé a teljesítmény irányától is függ. Ha az (i) rudat a kilométerekben kalib-40 rált (o) lépték felett mozgó (n) mutatóval látjuk el, akkor a mutatónak a kiváltás pillanatában elfoglalt helyzetéből a hiba helyét megállapíthatjuk. Ha a Z impedanciákat és a t időt a •45 2. ábra szerint két koordinátatengelyre visszük fel, akkor a Z és t közötti függ vényt az egyenes (p) vonal ábrázolja, amennyiben (m) nagysága a relé működésbe jövetelének pillanatában zérussal 50 egyenlő és állandóan nő. Azonban gyak ran megkívánjuk, hogy a kiváltás lehe tőleg gyorsan menjen végbe, ha a sza kasz hibás helye az (I) reléállomás és i szomszédos (II) állomás között van, to vábbá, hogy csak ezen állomáson túl elő- 5 forduló hibáknál növekedjék az idő. A ki váltási idő görbéjének ekkor a (q) vonal szerint kell haladnia. Ezt azáltal érjük el. hogy m-et a nyugalmi helyzetben nem zérussal, hanem egy, az I—II szakasa $ impedanciájának megfelelő értékkel tesz szük egyenlővé. Ekkor az ezen szakaszon belül levő valamennyi hiba azonnal ki kapcsolódik és a fokozatos hatás csak a (II) ponttól fogva kezdődik. 6í Szabadalmi igények; 1. Távolsági relé, jellemezve két, egymás sal ellenkező értelemben működő relé rendszerrel, melyek egyikét a teljesít mény befolyásolja, míg a másik a 71 feszültség négyzetének befolyása alatt áll, jellemezve továbbá a feszültség négyzetétől függő relérendszer által a másik rendszerre kifejtett erőt változ tató, időzítőművel összekötött szerke 7; zet áltaL 2. Az 1. igényben védett távolsági relé foganatosítás! alakja, jellemezve a feszültség négyzete által befolyásolj relérendszer és az időzítőmű között eh §( rendezett, az utóbbi lejártánál az em> lített relérendszer által kifejtett erői folytonosan csökkentő kapcsolattal. 3. Az 1. és 2. igényben védett távolsági relé foganatosítási alakja, jellemezve SE az időzítőművel összekötött, a két relérendszer kapcsolatát létrehozó rudazattal, melynek emelőkaráttétele, amellyel a két relérendszer egymással szemben hat, az időzítőmű lejárta 9( alatt folytonosan változik. 4. Az 1—3. igényben védett távolsági relá foganatosítási alakja, jellemezve egyik végénél a teljesítmény által befolyásolt rendszer egyfk pontjával csukló- 9j san összekötött, másik végénél pedig a másik rendszerrel oly módon mozgatható összekötött rúd által, hogy a rúd ezen vége és a rendszer forgáspontja közötti távolság változtatható. i( 5. Az 1—4. igényben védett távolsági relé foganatosítási alakja, jellemezve az időzítőművet a két rendszert összekapcsoló rúddal összekötő, az időzítőmű szerkezetének lejárásánál e rúd moz- K gékony végét a feszültség négyzetétől
