100572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenes, útburkoló kompozició készítésére

Megjelent 1930. évi .julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100572. szám. — VlII/i. osztály. Eljárás bitumenes, útburkoló kompozició készítésére. Wallace Edwin Corby vegyészmérnök West Newton (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1929. évi december hó 2-ika. A modern, útépítő iparban használatos, bitumenes, útfedő anyagkeverékek két főcsoportra, az apró és a durva szemcséjű kompozíciókra oszlanak. 5 Az apró szemcsés típus alapanyaga a 3 milliméteres szemnyílású szitán áthulló, aprószemű kavics vagy kőtörmelék. A durva szemcsés típus alapanyaga túlnyomó részben, a 6 mm-nél nagyobb mé-10 retű, többnyire 2—4 cm-es kavics, zúzott kő vagy salak, esetleg ezeknek keveréke, melyhez a durva darabok közti üregek kitöltésére, bizonyos mennyiségű, apró szemcséjű anyag, mint homok és kődara is já-15 rul. Az ezután is fennmaradó, finom hézagok kitöltésére részben a 0.5 mm szemnyílású és részben a 0.1 mm-es szitán áthulló, finom, poralakú, ásványi anyagot használnak. 20 E vegyes szemcséjű, ásványi anyagok keverékét bitumenes kötőanyaggal kötik össze. Fontos, hogy a kötőanyaggal a keverék minden szemcséje teljesen bevonassák. 25 Az eddigi eljárás szerint a vegyes szem nagyságú alap- és töltőanyagokat keverő gépbe töltik, abban összekeverik, végül a bitumenes kötőanyagot is hozzáadva tovább keverik. Kitűnt, hogy ez eljárás mel-80 lett a kötőanyag nem burkolja teljesen a kőszemcséket, egyrészt, mert a finom, poralakú töltőanyag a kőszemcsék felületéhez tapadt, niásrészt, mert a finom töltőanyag magába szívja a folyékony kötő-85 anyagot, mielőtt ez a nagyobbszemű darabok felületéhez jutna. Ez utóbbi ok miatt a jó kötés biztosítására több kötőanyagot kell adagolni, mint amennyi elméletileg szükséges. Ha a kötőanyagot csak az elméletileg szükséges mennyiség- 40 ben adagolják, akkor ez nem vonhatja be teljesen a kavicsszemek felületét, mert a finom töltőanyag sok kötőanyagot nyel el. Ennélfogva könnyen széthulló keverék áll elő. 45 E hátrányok a találmány szerinti eljárással elkerülhetők és oly termék nyerhető, melyben a kötőanyag kellőkép oszlik el az alapanyagkeverékben, minélfogva takarékos kötőanyagadagolás mel- 50 lett is nagy kötőszilárdság érhető el. Ezt az eredményt elérendő, a jelen találmány szerint, a következőleg járunk el. A 6 mm-nél nagyobb szemcséjű alapanyagot (kavicsot), a portól megtiszto- 55 gatva, a keverőgépbe tesszük és bitumenes kötőanyagot adva hozzá addig keverjük, amíg minden kavicsszem kötőanyaggal be nem burkolódott. Ezután 3 és 0.5 mm közt változó szemnagyságú anyagból (ho- 60 mokból) ismert módon megállapított mennyiséget, portól ugyancsak megtisztítva töltünk a kötőanyaggal bevont kavicshoz és újabb kötőanyagot adva hozzá, az egészet újból átkeverjük, amíg az apró- 65 szemű adalék minden szeme kötőanyaggal be nem vonódott. Végül a finom, poralakú töltőanyagot keverjük bele. Hogy mennyi homok és por keverendő a mindenkori kavicsanyaghoz, azt ismert 70 módon állapítjuk meg. A kötőanyagszükséglet esetenként, kísérletileg állapítandó meg. Tapasztalat szerint a szükséges, bitumenes kötőanyag térfogata, általában, a kavics-homok-keverék térfogatának 75 4—9% a. Ha az alapanyag zúzott kavics,