100568. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hitajátékok (hintalovak és hasonlók) haladó mozgatására, a játékon ülő által vagy bármilyen más módon előidézett lengő ingamozgás révén

Megjelent 1930. évi . ju lius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100568. szám. — IX/h. osztály. Berendezés hintajátékok (hintalovak és hasonlók) haladó mozgatására, a játékon ülő által vagy bármilyen más módon előidézett lengő ingamozgás révén. Vucetich Sándor mérnök Yarese. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 16-ika. Az eddigelé ismeretes hintajátékok vala­mely állványra szerelt, figurális állat (pl. ló) alakjában készültek, ahol is az említett állvány lehetővé tette, hogy a játékon ülő 5 (lovagoló) gyermek a játékot lengő inga­mozgásba hozza, anélkül azonban, hogy a játék, pl. hintaló, a helyét változtatta, illetve haladó mozgást végzett volna és ekként az ilyen hintalovak mozgása az 10 élő ló vagy más állat helyet változtató, illetve haladó mozgásával feltűnő ellen­tétben volt. A találmány oly berendezés, amely által a hintalónak nemcsak lengő, hanem 15 haladó mozgást is adunk és pedig a ha­ladó mozgást, mint a hintalovon ülő gyer­mek által előidézett, lengő mozgás követ­kezményét. A mellékelt rajz a találmány egy példa-20 képpeni, foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a találmány szerinti hintalónak az oldalnézete, a 2. ábra az állványrésznek vázlatos, füg 25 gőleges metszete, a 3. és 4. ábra a találmányra jellemző áll­vány két különböző helyzetének vázlatos oldalnézete. A figurális ló két pár körcikkalakú (a) 80 és (b) tartóra van szerelve, amelyek alsó részükön divergálnak. A körcikkalakú két tartópár közül a (b) pár az (a) páron belül van elrendezve. A tartópárok egyike, pl. az (a) pár, szilárdan van a ló-85 hoz erősítve, míg a másik (b) pár az (o) csap körül elfordulhat. A két párt alkotó körcikkek nem egyenlőek; az egyik pár körcikkeinek szöge majdnem 90° és ez a körcikkpár van szilárdan a lóhoz erő­sítve. A másik párt alkotó és az (o) csap 40 körül elfordulható körcikkek szöge az előbbiekének fele, azaz körülbelül 45°. Az (o) csap a körcikkpárok (o'), illetve (o") középpontjától néhány cm-nyire, az emlí­tett körcikkekhez képest, tehát excentriku- 45 san, akként van elrendezve, hogy az (o') és (o") középpontok, az (o) csap fölött, bal­illetve jobboldalt és ettől kb. egyenlő tá­volságban foglalnak helyet. A két körcikk­alakú tartópár, az (o) csap említett excen- 50 tricitása folytán, egymáshoz képest, min­dig eltolt állásban van, amint ez az 1. ábrán látható. Az (a), illetve (b) körcik­keknek, a földön, nyugalmi (egyensúlyi) állásukban az (A) és (B) pontokban (1. 55 ábra) vont közös (t) érintőjük a talaj vo­nalának felel meg. Ha a hintalónak előre irányuló, lengő mozgást adunk, az (a) kör­cikk- vagy tartópár az (A) felfekvési pon­tokat elhagyva, a lengés végén, az (A') 60 pontokon fekszik fel (3. ábra). Eközben a (b) tartópár, az (o) csap körül, saját sú­lyának hatása alatt, előre mozdul el, amíg a (B') pontokban a talajt el nem éri. A következő, hátrafelé történő lengés kez- 65 detén a (b) tartópár a (B') pontokban fek­szik fel, amely a (B) pont előtt, a gyakor­latban 30—40 cm. távolságban van. A hátrafelé lengő mozgás folytatásánál a mozgó rendszer, azaz a figurális ló és a 70 vele szilárdan összekötött (a) tartópár, amely utóbbi most már a talajról fel­emelkedik, illetve attól elválik, az (o) csap közvetítésével, a (b) tartópárra fekszik fel, de mindjárt e felfekvése után, a (b) tartó- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom