100566. lajstromszámú szabadalom • Kisütőedény

Megjelent 1 !>:><). évi jvilius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100566. szám. — Vll/d. osztály. Kisütőedény. Telefunken Gesellschaft ftir Drahtlo.se Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi január hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 3-ika. A találmány oly kisütőedényre vonatkozik, mely elektromágneses rezgések erősítésére, egyenirányitására vagy ily rezgések keltésére szolgál vagy gé|pi válta-B kozó áram egyenirányitására is alkalmazható. A találmány szerinti kisütőcső evakuált edényben egy izzókatódát és egy oly anódát tartalmaz, mely mint áttört falú hen-10 ger, pl. mint spirális van kiképezve és a cső belső üvegfalával részben vagy egészben közvetlenül érintkezik. Ha ily csövet nagyfrekvenciájú üzemben vételre, illetőleg erősítésre vagy rezgések keltésére has,z-15 nálunk fel, úgy azt a kisütési áramot,, mely a csőben az izzókatód és az anód között átmegy, különös, ily csöveknél megfigyelt effektus által vezérelhetjük. Kitűnt ugyanis, hogy nagy vacuutanál és 20 oly nyomásnál, mely 10 3

mm-nél kisebb, külső, a kisütőcsőre ható mezők hatása alatt oly fali töltések jelentkeznek, melyek az izzókatódláról az anóda felé tartó elektronáramot csökkentik. Ezen fali töltések-25 nek az edényen kívül elrendezett elektróda útján való befolyásolása álltai: á kisülési áram vezérelhető. A ily kisülési cső előnye az edidig ismert három elek tródás csövekkel szemben abban áll, hogy kom!-80 struktive egyszerű a kivitele, mert a rács beforrasztása és szerelése elesik. Az izzókatód és anód szerelése külöinösen egyszerűvé válik azáltal, hogy az üvegcső belső falát közvetlenül az anód 85 megtámasztására használjuk fel, úgyhogy külön merevítés már nem szükséges. A találmány szerinti kisütőcső különösen egyszerű kiviteli alakja, melynél; egy csövecskében egy izzószál van elrendezve és az anód mint spirális úgy van a cső- 40 veeskébe bevezetve, hogy közvetlenül a belső üvegfalra fekszik fel. Ha a spirálisjalakú anódaként szolgáló drót menetmagasságát megfelelően, választjuk meg, úgy az edényen kívül elrendezett vezérlő- 45 elektródára vonatkoztatva elegendő nagy áthatás létesül. A rajz a találmány szerinti kisiitőedény példaként: kiviteli alakját mutatja. (E.) a kisütőcső. A két elektróda a csőfoglalatoai 50 át van bevezetve. (K) az izzószálként kiképezett katóda, mely a 11 tartón van megerősítve. (A) a spirálisalakú anód, melyet a kisütőcső belső fala támaszt meg. Természetesen az elektródák és a cső más 55 alakban, is kiképezhetők. Különösen egyszerű a csőszerkezet, ha a kisiütőedény hengeres alakú, pl. kör- vagy elipszis keresztmetszetű hengeres csöveosike. A vezérlésre szolgáló elektróda a csövön, kívül 60 lehet megerősítve, célszerűen azon vevő-, illetőleg erősítő- vagy adószerelvényben van elrendezve, amelyben a csövet alkalmazzuk. Aszerint, hogy a cső mily célra szolgál, célszerűen egy vagy két vezérlő elek- 65 tródát alkalmazunk. Különösen célszerű a találmány szerinti csőnek nagyfrekvenciájú áramok részére egyenirányító kapcsolásban való alkalmazása, amidőn a fentemlített faltöltési effektus következtében 70 audionhatást kapunk. Ezen audionhatás l:étesülése a következő módon magyarázható: Positív feszültség behatása következtében a belső üvegfalon negatív töltések gyűlnek össze, melyek azonban nem állanak fenn 75 sokáig és az üveggel érintkező anódra gyűlnek, illetőleg, a mindig meglévő gázmaradékok hatása alatt újra kombinálód-