100555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilicilvegyületek előállítására

szervetlen sóit vesszük. Jól bevált a szer­ves oldószerekben oldható sókkal, tehát pl. piridinben vagy éterben oldható cink­sókkal való cserebomlásbahozatal. Ekkor 5 végtermékként a szabad sav szilicium­vegyülete keletkezhet, míg a cink mint klorid, esetleg mint komplex piridin-cink­kloridvegyület jelentkezik. Egy idevonat­kozó példát az alábbiakban a sziliciltejsav keletkezésével kapcsolatban írunk le: 10 2 Zn /OOC.CH.CH\2 4- Si Cl4 = 2 ZnCl2 + Si /.0.CH.C00H\4 \ CHa / \ ('11 / A szilicilricinolsav a nagyobb állandó­ság követelményét elégíti ki. Ammóniák­ban bomlás bekövetkezte nélkül oldható 15 és az ammoniumvegyület más sókká ala­kítható át. Ilyfajta telítetlen oxisavak használata továbbá azzal az előnnyel is jár, hogy könnyen lehet származékaikat előállítani. Így a szilicilricinolsav bró-20 mozható és jódozható, ezek a származékok is szolgáltatnak sókat. Oxisavak más szilicilszármazékai víz­zel szemben kevésbé ellenállók, de gyó­gyászati célokra mégsem értéktelenek, ha 25 pl. zsírokban oldhatók és olajos oldatban befecskendezhetők, vagy ha maga az oxi­sav bizonyos hatásokat fejt ki. Ilyenekre példa az O-szilicil-szalicilsavmetileszter és analógjai: í /\-o V—Si 30 V \/ COOCHg J 4 Az ismertetett vegyületek a gyógyá­szatban alkalmazhatók. Példák. 1. 10 rész ricinolsavetilesztert 2 rész sziliciumetillel együtt zárt edényben 35 több óra hosszat mintegy 150° C-ra heví­tünk. Ezután a keletkezett alkoholt és a feleslegben levő sziliciumetilt vákuumban ledesztilláljuk, a terméket éterben fel­vesszük, vízzel mossuk, vízmentes ná-40 triumszulfáttal megszárítjuk és az oldó­szert ledesztilláljuk. A szilicilricinolsav­etileszter oly olaj, melynek elméleti szili­ciumtartalma 2.13%. Az analízis 2.3%-ot mutatott ki. 45 2. Káliumsón keresztül megtisztított ricinolsavból 40 részt 50 rész éterrel és 20 rész piridinnel hozunk össze, majd óva­tosan 8 rész sziliciumtetrakloridot adunk hozzá. Miután végezetül még némi ideig 50 vízfürdő felett melegítettünk, a felesleg­ben levő sziliciumtetrakloridot és piridin­hidrokloridot hígított sósavval való kirá­zás útján eltávolítjuk. A vízzel semleges reakcióig mosott éteroldatot az 1. példa szerint kezeljük tovább. A szilicilricinol- 55 sav sűrűn folyós olaj, melyet hígított alká­liák csak lassan támadnak meg. A kal­ciumsóvá való átalakítás céljából a kö­vetkezőképpen járunk el: 25 rész szilicilricinolsavat mintegy 400 60 rész (5%-os) ammóniákban oldunk. Az ol­dathoz kavarás közben, lassan 10 rész kalciumkloridot 150 rész vízben adunk hozzá. A keletkező tiszta fehér csapadékot a kloridreakció megszűntéig vízzel mos- 65 suk, szárítjuk és benzolból átkristályosít­juk. A tiszta fehér, Ízetlen por alkoholban is oldódik. A szilicilricinolsav dibromidja, melyet 5.8 rész szilicilricinolsav 3.5 rész brómmal 70 metilalkoholban, jéghűtés mellett kapunk, szintén olajszerű. A kalciumsó alkoholos oldatban kalciumklorid és gázállapotú ammóniák alkalmazása mellett állítható elő. Alkoholban nehezen oldható, benzol- 75 ban azonban még oldódik. 3. 7 rész vízmentes dioxistearinsavas cinket 9 rész piridinben és 20 rész kloro­formban oldunk és jég között hűtve 2 rész sziliciumtetrakloridot adunk hozzá. A re- 80 akció befejezése céljából rövid ideig víz­fürdő felett melegítünk és azután az oldó­szert vákuumban elpárologtatjuk. A szi­lárd maradékot forró alkoholban oldjuk. Erős lehűtésnél az oldatból piridin-cink- 85 klorid kristályosodik ki, míg az anyalúg az alkohol ledesztillálása után a kezdetben olajos, később megszilárduló szilicil-dioxi­stearinsavat hagyja hátra. 4. Piridinben oldott 6.6 rész teljesen víz- 90 mentes cinklaktáthoz óvatosan 3.4 rész sziliciumtetrakloridot adunk és végül, a reakció befejezése céljából, 120°-os olaj­fürdőben hevítjük. A piridin legnagyobb részének vákuumban való ledesztillálása 95 után vízmentes alkohollal kimosunk. Ha az alkoholos szűrletet ligroinnal hozzuk össze, akkor a sziliciltejsav válik le, mely, ligroinnal gyakrabban mosva, majdnem

Next

/
Oldalképek
Tartalom