100544. lajstromszámú szabadalom • Vezetőnyak tűzhelyek sütőcsöveihez és ehhez hasonlókhoz

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jp§g&L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100544. SZÁM. II/'ll. OSZTÁLY. Vezetőnyak tűzhelyek sütó'esöveihez és ehhez hasonlókhoz. Vasárui*^ái* K -T. Sopron cég- Sopron. A bejelentés napja, 1927. évi augusztus hó 10-ike. A bejelentés tárgya tűzhelyek sütőcsö­veihez és ehhez hasonlókhoz tartozó ve­zetőnyakra vonatkozik és célja, hogy utóbbiak tömeggyártással, olcsón, hulla-5 dékmentesen és mégis tetszetősen legye­nek előállíthatók. Eddigelé e vezetőnya­kakat egyetlen lemezből, sajtolás útján állították elő, mimelltett a vezetőnyakat alkotó keretet rászegecselt pánt vasakkal 10 még külön merevíteni is kellett. E vezető • nyakaknak egy darabból való kisajtoMsa azonban igen költséges, mivel egyfelől aránylag sok hulladékkal jár, másfelől pedig az egy darabban való kisajtoláshoz 15 költséges szerszámok és szerszámgépek szükségesek éppen e vezetőnyakaknak nagy méretei folytán. Mind-e hátrányok a találmány szerint azáltal küszöböltetnek ki, hogy e vezető-20 nyakat alkotó keretnek oldalai külön­külön, sajtolás útján állíttatnak elő és azután előnyösen szegecseléssel erősíttet­nek össze. A keretoldalakat megfelelő ke­resztmetszetűre sajtolt lemezszalagokból 25 készítjük, amelyeket tetszőleges hosszban, hengerléssel állíthatunk elő és e henge­relt lemezszalagokból a mindenkor szük­séges hosszúságú darabokat levágjuk. További újítás abban áll, hogy míg ed-30 dig a vezetőnyak mellső oldalán lévő és a betolt sütőcsövet helyzetében rögzítő fordítóreteszek, Valamint a vezetőnyak beerősítésére szolgáló tartóvasak külön­külön voltak megerősítve, addig jelen ta-35 lálmány szerint egyetlen szegeccsel közö­sen erősíttetnek meg. A rajzon a találmánynak egyik példa­képem kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, 40 számos eltérés is képzelhető: 1. ábra a vezetőnyaknak távlati képe elölnézetben, a 2. ábra ahhoz tartozó, részleges hátsó­nézetet mutat nagyobb léptékben, a 3. ábra végül metszet a 2. ábra A—B 45 vonala szerint, melynél azonban köny­nyebb szemléltethetőség kedvéért a forgó­retesz és a tartóvas a 2. ábrától eltérő helyzetet foglal el. A vezetőnyakat alkotó keretnek olda- 50 lait tehát különálló, szegecseléssel össze­erősífcett (b, b') darabok alkotják, ame­lyek megfeMő keresztmetszetűre sajtolt, vagy hengerelt pántvasból vannak le­szabva. E pántvasnak keresztmetszete 55 legtisztábban a 3. ábrán látható. Ezek szerint e pántvasnak a keret külső olda­lára eső szélén derékszögben visszahajló (e) pereme van, belső szélén pedig kissé mélyebben fekvő (d) pereme van, mely a 60 (b) résszel párhuzamos síkban fekszik és ahhoz (m) lépcsőszerű beugrás alakjában csatlakozik. A keret képzése céljából a le­szabott keretoldalaknak végeit 45° alatt ferdén képezzük ki és a sarokrészeknek 65 összeerősítésére egy-egy (g) lemezsávot használunk fel (2. ábra), amelyet a keret hátoldalán a (c, c') peremek és a (d, d') beugrások közötti bemélyedésben helye­zünk el és a ferde (e) vonal mellett csat- 70 lakozó keretoldalakhoz szegecseléssel erő­sítünk. A keretnek külső oldalán, a keret­sarkokon az (f) díszrózsákat helyezzük el, amelyek az illeszkedési helyet, valamint annak szegecselését elfedik. A díszrózsát 75 egyetlen, középső szegeccsel rögzítjük helyzetében. A (k) tartóvasakat, ill. tartóhorgokat, eddigelé a vezetőnyaknak belső keret­nyúlványához, külön szegecselési műve- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom