100541. lajstromszámú szabadalom • Reakció-gyorsító eljárás
Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100541. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Reakció-gyorsító eljárás. Tocco Lajos vegyészmérnök Páris. A bejelentés napja 1929. évi október hó 23-ika. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi november hó 7-ike Ennek a találmánynak tárgya vegyi reakciók gyorsító eljárása, aminek lényege az, hogy a reakciókat nagy feszültségű, kis intenzitású váltakozó áram 5 meghatározta mezőben foganatosítjuk. Az említett elektromos mezőnek alkalmazásával a vegyi tünemények rögtönösen történnek meg, vagy legalább is öszszehasonlíthatatlanul rövidebb idő alatt 10 és jóval tökéletesebb módon mennek végbe, mint ezen mező nélkül. A találmánybeli eljárás lehetővé teszi az exotermikus reakcióknak hidegen való foganatosítását és gyorsítását. Ha pedig en-15 dotermikus reakcióról van szó, kell ugyan hőt alkalmaznunk, azonban ezek a reakciók pillanatnyilag zajlanak le, vagyis összehasonlíthatatlanul rövidebb időt igényelnek és egyébként is tetemesen ala-20 osonyabb hőfoknál hajthatók végre, mint minden más módon. Az új eljárás a reakciók oly különböző fajtájánál alkalmazható, amelyekben gáz vagy folyadék hat szilárd testre vagy 25 folyadékra; (a „folyadék" kifejezés egyaránt vonatkozik ömlesztett anyagra, meg oldatra, valamint szuszpenzióra is). _ Az alábbiakban példaképpen néhány olyan reakciót ismertetünk, amelyek ez-30 zel az új eljárással jelentékenyen gyorsíthatók. ^ A. példa: Kénsavnak kénessav-anhidrid közvetlen oxidációja révén való előállítására 25.000—150.000, vagy még több 35 Volt feszültségű, igen gyenge intenzitású, pl. 0.005 ampéres és célszerűen 25—600 periódusú frekvenciás váltakozó áramot alkalmazunk a kénessav anhidridjének és oly atmoszferikus levegőnek keveré-40 kére, amely vízzel érintkezik. A gázvezeték csövei egyúttal elektromos vezetők is és váltakozó áramforrás kapcsainak egyikéhez vannak, míg maga a tartány ezen áramforrás másik kapcsához van kötve, vagy pedig földelve van. A kettő között 45 az áram a gáztömegen átnyomul, ionizálja azt, közvetlenül mielőtt érintkezésbe jönne a folyadékkal, amely szintén magas feszültségű mezőben foglal helyet. A folyadék kén savban hirtelen 50 dúsul. A reakció pedig a következő képlet szerint folyik le: 0 + S02 + Ha 0 = H2 S04 . Hasonlóképpen kénsav nyerhető akkor is, ha a kénessav enhidridje helyett kén- 55 hidrogént alkalmazunk. Ez a reakció azután ennek az egyenletnek felel meg: H2 S + 202 = H2 S0,. B. példa: A találmánybeli eljárás ugyancsak alkalmazható ammonium-szul- 60 fútnak — az ammónia és a szénsav gipszre való közvetlen behatása révén és pedig a következő egyenlet értelmében — való előállításánál: S04 Ca + H2 0 + 2C03 + 2NH8 = fi( . = S04 (NHJ2 + C03 Ca + C02 . Ennek a folyamatnak megvalósításához pl. kalciumszulfátot ammónia vizes oldatában szuszpendálunk, ezt a folyadékot azután bebocsátjuk egy tartányba, ahol szénsav-anhidriddel keveredik. Készít- 70 hető előre amminoumkarbonát-oldat is, amelyhez kalciumszulfát-port keverünk, még mielőtt bevezetnők az említett tartányba. A folyadék azután egymás fölé helyezett vezető-tölcséreken ömlik végig. 75 A tartány és valamennyi tölcsér alternatív érintkezésben áll akár valamely
