100532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzókatódák előállítására

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY] ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100532. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás izzókatódák előállítására. Telefuiiken Gesellschaft für Drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi január hó 29-ike. A találmány oly izzókatódák előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, melyeknél az elektronokat emittáló réteg a fűtőszáltól lényegileg el van különítve. 5 Ily izzókatódákat eddig pl. úgy állítanak elő, hogy a fűtőszálat körülvevő szigetelőcsőre egy fémréteget visznek fel, amely viszont az elektronokat emittáló közeget hordja. Eljártak már akként is, 10 hogy e fémréteget a szigetelő csőre ismert módon feeskendezéssel vittek fel. Ez az eljárás azonban igen költséges, másrészt pedig a vékony csövecskék a fémrészecskék ütközésének nem állanak helyt. Az 45 ily módon előállított izzókatódák között éppen ezért sok a selejtes. A találmány az ily katódák előállítását megkönnyíti. A találmány értelmében a fémréteget azáltal állítjuk elő, hogy a szi-20 getelőanyagra, a szélek vagy végek szabadonihagyása mellett fém nitrátoldatát felvisszük, megszárítjuk és levegőben zsugorítjuk, majd oxyddá alakítjuk át. Ezután az oxydot pl. hydrogénatmoszférában való 25 hevítés által tiszta fémmé alakítjuk és a fémrétegre önmagában ismert módon elektronokat emittáló földalkalitemréteget viszünk fel. Hogy az oldat az egész szigetelőanya-30 gon át ne hatoljon, minek következtében annak szigetelőképessége csökkennék, a szigetelőanyagot, pórusainak szűkítése végett zsugorítjuk, vagy pedig az első nitrátréteg felvitelekor az anyagot fel-35 hevítjük és az oldószert elgőzölögtetjük, úgyhogy a visszamaradó rész a pórusokat eltömi. Az eljárásra különösen nickeliiitrat alkalmas. Ha a hydrogénatmoszférában való körülményes redukálást el akarjuk kerülni, 40 úgy a chemiai vegyület, pl. nitratoldat alakjában felvitt hordozó fémet az emittáló anyag felvitele előtt a földalkalifém megfelelő menyiségével redukáljuk. Ezáltal nemcsak azt érjük el, hogy a hydro- 45 génatmoszférával való körülményes redukció elmarad, hanem ezenkívül a hordozó fém és az emissziós anyag egymással bensőleg egyesülnek. Célszerű, ha a földalkalifém mennyiségét, illetőleg a föld- 50 aikalifémkeverék mennyiségét — amenynyiben ilyet alkalmazunk — úgy választjuk meg, hogy a katódán redukálás után is marad még fémes földalkalifém. A földalkali fémet illetőleg földalkalifémkeveré- 55 ket célszerűen hőben földalkalifémet leválasztó vegyület, pl. valamely acid (Ba N,., vagy Sr N0

alakjában visszük fel. Ha a katódát közel 200° C-ra hevítjük, úgy az acid földalkali fémmé alakul és további 60 800° C-ra való hevítéskor a hordozó fémoxyd redukciója megindul, illetőleg végbemegy. A rajz sematikusan a találmány szerint készült izzókatódát mutat, amelyen 65, mint hordozófémet nickelréteget alkalmaztunk. (1) a fűtődrót, melyet a pJ. porcellánból készült (2) szigetelőtest vesz körül. (3) valamely fémből, pl. nickelből készült réteg, mely az emissziós anyagot 70 hordozza. Ezt a réteget azáltal állítjuk elő, hogy az illető fém valamely vegyüleletét visszük fel, pl. nitratoldat alakjában, oly koncentrációban, mely megfelel a végeredményben kívánt nickelréteg vas- 75 tagságának. Ezután az oldatot megszárít-