100531. lajstromszámú szabadalom • Asynchronmótor rövidrezárt forgórésze

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI riféP^SL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100531. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Asynchronmótor rövidrezárt forgórésze. Dr. Torda Tivadar gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 24-ike. A háromfázisú asynchrcnnióíoiroknak ál­talános nagy elterjedés© és; az automlaítikus, valamint távindítások alkalmazása, foly­tán nagy szükséglet mutatkozik oly mó-5 tortypus iránt, ami egyesíti magában a cisúszógyűrűsi mótor jó indítá&i tulajdon­ságait, a kalitka forgórésszel bíró mótor üzembiztonságát, az indító készülékek tel­jes nélldilözhetősé'gét é>s az olcsó beszer-10 zéisii lehetőséget. Indítás szempontjából azon motorok ke­zelhetők legegyszerűbben, melyek a vo­nalkapcsoló bekapcsolásával kis áram­lökés éis erős nyomaték mellett helyezhe­tő tők üzembe. Ily motoroknak egyik váll­faját a szigeteli huzallal tekercselt forgó­rész, a tengelyre épített forgó ellenállás s az ellenállás be- és kikapcsolására, szol­gáló centrifugális kapocsoló, tehát egy 20 bonyolult szerkezeit jellemzik, melynek még az is a hátránya, hogy az indítás fo­lyamata alatt áramvezető érintkezőket zár. Ezen, közvetlenül a vonalra k&pcsol-25 ható motorok másik válfajánál nem a rotoráramkör ohmikus ellenállása, hanem annak reafctajieiája lesz, változtatva. A reaktanciaiváiltoztatás a roíorteker­eselésit, vagy annak áramköréhez tartozó 80 tekercselési'észit átfogó vasíestnek a fel­lépő centrifugális erő álltai eszközölt el­mozdításával éretik el, a forgórészen te­hát áraraimlegszakító alkatrészek nincse­nek. Ezen elvein alapuló motoroknál a 35 legújabb ismert jó szerkezetek is a mo­tort a normális rövidrezárt kivitellel szemben lényegesen megdrágítják, míg az ismert olcsó szerkezetek, úgy elektromos, de főként mechanikai szempontból töké­letlenek, mert a forgórészben egyenlőtlen 40' súly el osztást s rázás t okoznak. A jelen találmány a reaktanciát változ­tató elv alapján szerkesztett rövidrezárí forgórészre vonatkozik s lényeigót a for­górész oly kiképzése alkotja, amelynél a 45 mótor indítási folyamata alatt, vagy an­nak befejeztével a forgórész reaktanciá­jának változtatása a rotorvezetékeket tar­talmazó hornyok t ő s z o m szédságá ban levő, elmozdítható vasrudiakniak kényszieirmoz- 50' gásos eltolása által eszközöltetik. A talál­mány szerint a rotorrudazás fölött alkal­mazott horonykoszorúban szabadon moz­gatható vasrudak vannak elhelyezve, me­lyeknek kényszermozigásos eltolását a mó- 55' tor tengelyén elforgathatóan alkalmazott egy vagy több, a vasrudakat tartó, korong végzi. A mótor álló helyzetében a koron­gok, nagy reaktaneia létesítése céljából, a vasrudakat a külső hornyok alsó részébe-, 60 tehát a rotortekercselés tőszomszédságába rögzítik, ellenben a rotor indítási folya­mata alatt a korongok, kézi vagy centri­fugális erő behatása alatt a tengely kö­rül kis elforgatást szenvedvén, a vasruda- 65 kat a külső hornyok felső részeibe kény­szerítik s a reaktanciát a minimumra csökkentik. A találmány szerinti elrendezés olcsói, mechanikailag jó s a rotor kiegyensúlyoz 70 zoittságáit biztosító szerkezeteket tesz le­hetővé. Egy példaképpeni szerkezeti kivi­telt szemléltetnek az 1. és 2. ábrák, hol a forgórész egyes részei a következő jelzé­sekkel birnak: (A) a lemezeit rotor vas- 75-test, melyben két horonykoszorú van; a belső (B) hornyok a kalitka rudaiva.1 varinak kitöltve, a külső (C) hornyokban a. (D) vasrudak feküsznek lazán, végeik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom