100523. lajstromszámú szabadalom • Zárószerkezet

Megjelent 1930. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Xgggw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100523. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Zárószerkezet. Solti Lajos ny. postafőtanácsos Pécs. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 20-ika. A 38506. sz. magyar szabadalomban olyan zárószerkezet van ismertetve, amely helytállóan felszerelt üres zártokból és ezen zártokba kicserélhetően beillesztendő 5 zárból áll, mimellett a zártok egyik vagy mindkét keskeny oldalán kívülről a tok megfelelő nyílásain át a zár kivágásaiba vagy orraiba kapaszkodó rúgós horgokkal van ellátva, amelyek a zárat a zártokban 10 rögzítik és a zárnak a zártokból való ki­vétele esetén kézzel kiiktathatók. Bejelentő azt találta, hogy az ilyenfajta zárószerkezeteknél a zárnak a zártokban fenti módon való rögzítése, különösen be-15 vésett záraknál azon hátránnyal jár, hogy a rúgós horgoknak a zártokon kívül való elrendezése folytán nagyobb bevésést kell eszközölni, mint amilyent maga a zár igényel. 20 A jelen találmány tárgyánál ezen hát­rányt elkerüljük. A találmány szerinti zárószerkezet, tehát az üres zártokból és abban helyet foglaló zártestből álló záró­szerkezetek ismert előnyein kívül még 25 azon előnyt is nyújtja, hogy a zártokot egyszerű hüvely képezi, amelyen külső alkatrészek nincsenek, miért is annak elő­állítása egyszerűbb és olcsóbb, felszerelése pedig bárhol, igen könnyen foganatosít-80 ható. A találmány szerint a fent leírt záró­szerkezeteknél magában a zárban rúgós ék van elrendezve, amely a zár egyik keskeny oldalából a zártok megfelelő nyílásán át 55 kinyúlik. Ha a zárat nyitjuk, vagyis a zárónyelv csukott állapotban van, ezen rúgós ék a zárónyelvbe ütközik, tehát le nem nyomható, úgyhogy az ék a zárat a zártokban rögzíti; ha pedig a zárónyelvet i0 a kulcs segélyével kitoljuk, a rúgós ék a zárba benyomható, mikor is a zárat a zár­tokból nyelvénél fogva kiemelhetjük. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy példaképpeni foganatosítási alakját mutatja. Az 45 1. ábra a zártokot a benne lévő zárral elölnézetben, a 2. ábra oldalnézetben, a 3. ábra felülnézetben tünteti fel. A 4. ábra a tokból kihúzott zár elölnézete 50 a zár fedőlapjának eltávolítása után, csu­kott állapotban lévő zárónyelvvel. Az 5. ábra ugyanaz, nyitott állopatban lévő zárónyelvvel. Az (a) zár vagy zártest egyik keskeny 55 oldalán (b) kivágással ellátott, a be­zárandó tárgyra (fiók, szekrény stb.) helytállóan felszerelendő (c) zárkeretbe vagy zártokba van betolva (1—3. ábra). A zárat a zártokban (a) zár egyik keskeny 60 oldalából a (c) zártok (b) kivágásán át ki­nyúló rúgós (d) ék útján rögzítjük. A zár­tok végén még (n) rúgót rendezünk el, amely a zárat a zártokból kinyomni tö­rekszik és így a zár (d) ékét a (b) kivágás 65 falához szorítja. Ezen (d) ék az (a) zártest (e) csapja körül forgatható és (f) pecekkel van el­látva, amelyre a szokásos (g) zárlemezek (h) rúgói felfekszenek (4. és 5. ábra). A (d) 70 éknek továbbá lefelé nyúló (i) nyúlványa van, amely nyitott zárnál, azaz a záró­nyelv csukott helyzetében (4. ábra) a (j) zárónyelvbe, illetve a zárónyelv (jl) nyúl­ványába ütközik. Nyitott zárnál tehát a 75 (d) éket a zártestbe nem lehet benyomni. Ha az (a) zártestet a (c) zártokból ki­akarjuk emelni, akkor a zárból a (j) zár­nyelvet kulccsal kitoljuk (5. ábra) és a (d) éket ujjunkkal vagy a zár záróoldalán 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom