100494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vízkőképződés meggátlására

Megjelent 1930. évi julius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100494. SZÁM. — Vei'2. OSZTÁLY. Eljárás a vízkó'képzó'dés meggátlására. Groeck Wasserveredlungr G. in. b. H. cég- Berlin, mint Groeck Hans berlini mérnök jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 14-ike. A földalkaliák karbonátjaiból és szulfátjaiból álló kazánkőnek gőzkazánokban való lerakódásának megelőzésére már javasolták a kromátok és dikromátok hoz-5 záadását, melyeknek hatására a kazánban szilárd kéreg helyett kényelmesen leöblíthető, könnyű iszap képződik. Minthogy ez a kiválás csak bizonyos nyomáson megy végbe, az eljárás oly gőzkazánokra van 10 korlátozva, melyekben kellő nagyságú nyomások uralkodnak, de nem vihető át egyszerűén hevítő- és hűtőberendezések, valamint más efféle meleg- és hidegvíz rendszerek vízkeringtetésére. 15 Hevítő- és hűtőberendezéseknél, valamint más vízkeringtetőrendszereknél, melyeknél lényeges elgőzölögtetés nem lép fel, egészen mások a viszonyok, mint a gőzkazánoknál. Az előbbieknél ugyanis 20 meg iszapos lerakódások is mellőzendők, mert a csővezetéket, csapokat és szelepeket eldugasztanák és a víz áramlását gátolnák. Hevítő- és hűtőberendezéseknél és más vízkeringtető rendszereknél fontos, 25 hogy a földalkaliák karbonátjait, melyek az oldható szulfátokkal ellentétben csak önmagukban válnak ki, oldatban tartunk, az ú. n. vízkőképződés meggátlására, mely a kazánkőtől abban különbözik, hogy csu-30 pán karbonátokból áll és mely a kazánkőtől eltérőleg, nem csupán a víz forralás! helyén, hanem csővezetékekben is fellép és ezeket teljesen eldugaszthatja. A kalciumbikarbonátoknak a melegben 85 oldható vegyületekké való átalakítására • már különböző módszereket javasoltak. A legismertebb az oltóeljárás,, melynél a bikarbonátok sósav hozzáadásával klorátokká alakulnak. Eközben azonban káros mellékhatások lépnek fel, melyek nem annyira a képződött sókra, pl. kloridokra, mint ezen vegyi reakcióknál felszabaduló, a korróziót támogató szénsavra vezetendők vissza. A találmány szerint azokat a káros be- 45 folyásokat, melyek a vízkőnek oly edényekben való képződésének elhárításánál fellépnek, mely edényekben lényeges elgőzölögtetés nem lép fel, azzal küszöböljük ki, hogy a földalkaliák karbonátjait 50 és bikarbonátjait oldható kromátokká vagy dikromatokká alakítjuk át, még pedig úgy, hogy a fűtő- és hevítőberendezések stb. vizébe, az eddigelé szokásos sósav helyett krómsavat vagy 55 dikromátokat adagolunk. Ily módon nem csupán a bikarbonátok tartatnak forró vízben oldható állapotban, miáltal a vízkőképződésnek elejét vesszük, hanem a vascsőfalazatok is, passziváló hatás 6° folytán, korrozió ellenében megvédetnek és így a sósavnak kedvezőtlen mellékhatásai kiküszöböltetnek. A dikromátok a krómsav módjára hatnak, minthogy még részben szabad krómsavat tartalmaznak 65 és így bizonyos oldóképességük van. Ezzel szemben a kromátok a találmány szerinti célra alkalmatlanok, mert a földalkaliák karbonátjaira és bikarbonátjaira, magasabb nyomás nélkül, egyáltalában 70 nem reagálnak. A krómsav azonban nem csupán új vízkő képződését gátolja meg, hanem ennek a savnak oldóhatása oly tetemes, hogy a már lerakódott vízkő, mely a ka- 75 zánkővel ellentétben csupán karbonátokat tartalmaz, oldás útján szintén eltávolítható.