100491. lajstromszámú szabadalom • Személy- és teherforgalomra berendezett drótkötélpálya hajtókocsival

Megjelent 1980. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100491. SZÁM. Vg/1. OSZTÁLY. Személy- és teherforgalomra berendezett drótkötélpálya hajtókocsival. Del Giulio Giuseppe és Groff Tullio mérnökök Bolog-na. A bejelentés napja 1929. évi február hó 9-ike. Olaszországi elsőbbsége 1928. évi február hó 11-ike. A személy- vagy teherforgalomra be­rendezett rendes drótkötélpályáknál a tartókötélén kívül még vagy két vonó­kötél vagy egy vonókötél és egy fékkötél 5 vagy egy vonókötél és egy segédkötél sze­repel. Tehát legalább is három kötélre van szükség, melyek közül a két utolsó külön hajtóművel kapcsolatos. Találmányunknál lényeges egyszerűsbí-10 tést érünk el azáltal, hogy csak két kötél, nevezetesen egy tartókötél és egy támasz­kötél nyer alkalmazást; mindkettő helyt­álló és súlyokkal van kifeszítve vagy pe­dig csak egyetlenegy kötél nyer alkalma-15 zást, mely egyidejűleg tartó- és támasz­kötél is. A kocsik mozgatása, — vonókötelek és azok hajtóműve helyett — mindegyik kocsival összeépített és a támaszkötélre 20 ható hajtószerv segítségével, a támaszko­dás pedig adhézió útján történik. Minthogy a támaszkötél (a tulajdon­képpeni pálya) állandóan nyugalomban marad, annak igénybevételei egyenlők 25 azokkal, melyeknek a tartókötél van alá­vetve: a támaszkötél tartóssága és kopása ennélfogva ugyanazon rendű, mint a tartókötélé A találmánynál, az eddigi rendszerek-30 kel szemben, a vonókötelek és azok hajtó­művei elesnek, ami a karbantartás, az üzem és a gazdaságosság tekintetében nagy előnyt jelent. A gazdaságosság, a bevételek szempontjából, még azáltal is 35 fokozódik, hogy a szállítóképesség leg­alább is a kétszeresre növelhető azáltal, hogy a vonalon egyidejűleg egynél több kocsit is járathatunk. A találmány továbbá tetszésszerint vá-40 lasztott megállóhelyekkel, igen hosszú kötélpályák építését teszi lehetővé anél­kül, hogy az ellenkező irányban haladó kocsinak megfelelő haszontalan megálló­helyéhez kötve lennének, amint az más rendszereknél megvan. 45 A találmány tárgyának egy példakép­pen vett foganatosítási alakját a mellé­kelt rajz tünteti fel. Az 1. ábra egy középtámaszt mutat, oldal­nézetben feltüntetett kocsival, a 50 2. ábra ugyanezen támaszt elölnézetben mutatja. Az (1) tartókötél és a (2) támaszkötél a lehorgonyzóállomásban le vannak horgo­nyozva, a feszítőállomásban pedig súlyok 55 által ki vannak feszítve. Mindkét kötél, saruk közvetítésével, egy középtámaszon nyugszik. Az (1) tartókötélén a futóáll­vány (8) szabad görgői futnak; a (2) tá­maszkötélre a futómű hat. 60 A menetsebességet a lefelémenetnél a mótorreakció és a mótortengelyen levő fék szabályozza; azonkívül pedig kézifék­kel ellenőrizhető. Ezenfelül van még egy fék, mely esetleg fellépő túlnagy sebes- 65 ségnél a tartókötélre önműködőlég hat. A (2) támaszkötél saját sarújában nyug­szik és a futómű azt arról, egy támaszon való áthaladásnál, leemeli. A hajtómű kiképzése szerint a mozgás 70 egy futófelületnek (mely egy darabból álló vagy szakaszokra osztott, továbbá a (2) támaszkötél külső felületének megfele­lően, sima vagy profilírozott lehet) adhé­ziója által, — a kötélen való súrlódó érint- 75 kezés általi kötélreakció ellenében — vagy a kötéllel való kapcsolódás tetszőleges más módján történik. A (15) adhéziósfelü­letet vagy a görgőpárok koszorúja maga vagy két görgő körül tekert végnélküli sza- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom