100478. lajstromszámú szabadalom • Fékelrendezés mótoros kocsikra
Megjelent 193Q . évi jnlius hó 1 -én . MAGYAR KIRA LY SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 100478. SZÁM. — Vg/2. OSZTÁLY. Fékelrendezés mótoros kocsikra. Spángler Lajos mérnök Wien. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 27-ike. Elektromos mótoros kocsiknál, a motorok elektromos fékezéshez is felhasználhatók, ha generátorok gyanánt járatjuk őket. Kétmotoros kocsinál pl. a 'motorokat 5 az elektromos fékezésnél vagy párhuzamosan kapcsoljuk (1. ábra) és kiegyenlítő vezetéket rendezünk el oly célból, hogy az elektromos fékezés mindkét motorban egyenletesen hasson, vagy pedig ugyan-10 ezen célból ú. n. keresztkapcsolást alkalmazunk (2. ábra). Nagyobb motoroknál gyakorlatilag csak az utóbbi kapcsolás lehetséges, mert az elsőnél túl nagy kiegyenlítő áramok lép-15 nek fel. A keresztkapcsolás hátránya az, hogy az áramnak az egyik motorban való megszakításánál, vagy az egyik motorban fellépő rövidzárlatnál nyomban az egész elektromos 20 fékezés van megszakítva, míg a parallel kapcsolásnál, bizonyos körülmények között, csekély, 50°/o-nál lényegesen kisebb fékezőhatás mégis megmarad. Az elektromos fékezés teljes megszakí-25 tásának csak az egyik motorban keletkező áram megszakításánál vagy rövidzárlatnál fellépő, fent említett hátránysának kiküszöbölésére különböző eszközöket javasoltak, így pL a fékáramkör megszakításánál me-30 chanikai féket iktattak be, amikor is a fékáramkörbe szolenoidot vagy elektromágnest kapcsoltak, melynek ellenében másik szolenoid vagy elektromágnes hat, melyben a tápvezetéki áram kering, ha az elek-85 tromos féket bekapcsoljuk, még pedig csak oly menetkapcsoló kontaktusnál, mely az elektromos fék működésbe lépését biztosítja. Ha az ekkor fellépő fékárattimal egyidejűleg a felsővezetéki áram is érvényesül, 40 akkor a két szolenoid mozdulatlati maradt, mert hatásuk egymást konpenzálja. Ha azonban fékáram nem jön létre, akkor a felsővezetéki áramtól átjárt szolenoid egy emelőt vonz, mely vagy közvetlenül, vagy relais révén a mechanikai féket meg- 4,5 húzza. Rúgás fék elrendezése esetén az előbb említett szolenoid emelőt reteszel el; a fékáram megszakításánál a fővezetéki árammal táplált szolenoid az elreteszeliést kikapcsolja és a rúgós lek működésbe lép. 50 Ennek a berendezésnek az a hátránya^ hogy a felsővezetéki áram jelenlététől függ; ha ez is felmondja a szolgálatot, akkor nincs fékezés. Ezt a hátrányt rúgós fék elrendezésével igy ekeztek kiküszöbölni, amely 55 azonnal működik, mihelyt a felsővezetéki áram megszakíttatik, vagy pedig akkor is, amikor a fékáram megszakíttatik. Végül, elektromos fékezés céljából, a két motort egymástól teljesen el is különít- 60 hetjük, amikor is két egymástól független áramkört kapunk és minden egyes mó>tort külön ellenállásra kapcsolunk (3. ábra). Ha ekkor a motorok egyike felmondja 65 a szolgálatot, akkor a második áramkör intakt marad és ha az egyik mótor fel is mondja a szolgálatot, még mindig legalább 5O0/0-0S fékezésünk van, A találmány szerint oly kocsiknál, me- 70 lyeknél a két mótor mindegyike számára egy-egy fékáramkörük van, a két fékáramkör mindegyike egy-egy vonómágnes tekercsét járja át, ahol is mindkét áramfkörben fellépő fékáramnál a vonómágne- 75 sek vonóereje egymást kompenzálja, míg egyenlőtlen fék áram-erősségeknél, különösen a két fékáramkör egyikének megszakításánál, az egyik vagy a másik vonómág'nesnek túlnyomó, vagy kizárólagos vonó- 80