100421. lajstromszámú szabadalom • Harisnyatartó
( Meg-jelent 19 3Q . évi julius hó 64 -én . MAGTAR KIRÁLYI JHgSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100421. SZÁM. — I/I. OSZTÁLY. Harisnyatartó. Mehner Willy üzemvezető Kötschenbroda, mint Siegert Walter és neje szül. Kaever Terézia dresdeni lakosok jogutódja. A bejelentés napja 1928. évi november hó 14-ike. Harisnyatartók különböző kivitelekben ismeretesek, ezek azonban nem eléggé tökéletesek. A találmány az eddigiekkel szemben egyszerűségével és csekély elő-5 állítási költségével, mindenekelőtt azonban a használat közben érvényesülő hatást megszabó azon tulajdonsággal tűnik ki, hogy a sarkok élesen vannak kiképezve, a feszítő vezeték pedig egyenes-10 vonalú. Az eddigi harisnyatartókhoz hasonlóan a találmány szerint is ú. n. csattot és tolókát alkalmazunk, ezek azonban az eddigiektől eltérő, az említett tulajdon-15 ságnak megfelelően vannak kialakítva. Az összes eddigi harisnyatartók a szorító vezetékben kerekítéseket mutatnak, nevezetesen részben olyanok, hogy teljesen kerekalakúak vagy máskülönben a feszítő 20 övben íveltek. E kiképzéseknek az a hátrányuk, hogy a feszítés megtörténtével a harisnyában visszatetsző ráncok képződnek, hogy továbbá a harisnyatartó a ráncok következtében a harisnyából könnyen 25 kicsúszhatik és hogy a gyűrődések és rángatások folytán a harisnya anyagában szakadások létesülnek. A találmány szerinti harisnyatartónál mindezen hátrányok teljesen ki vannak küszöbölve. A 30 harisnya anyaga simán és ráncok nélkül fekszik a lábra, a harisnya tartása teljesen megbízható és a harisnya anyagának szakadása ki van zárva. A csatolt rajz a találmány szerinti 35 harisnyatartónak néhány példaképpeni megoldási alakját tünteti fel. Az 1—3. ábra az egyik megoldási alakot, még pedig az 1. és 2. ábra szétszedve, a 3. ábra összeállítva mutatja. A 4—6. ábra, az előbbi ábrákhoz hasonló 40 sorrendben, egy második megoldási alak részeit, illetve összeállítását szemlélteti. A 7—8. ábrán egy harmadik megoldási alak látható. A harisnyatartó lényegileg két részből, 45 nevezetesen a csatból és a tolókából áll. A csatra vonatkozólag mindenekelőtt általánosságban megjegyzendő, hogy drótból készítendő, azonban kívánt esetben más anyag is alkalmazható. Az 1. ábra 50 szerint a csat az (1) csuklón kívül a (2) bővülettel és a (3) szakasszal van ellátva; ez a vezető szakasz. Az utóbbit a (4) mellső gerinc zárja el. Minden esetben fontos, hogy a (3) és (4) pályák éles sar- 55 kokkal csatlakozzanak egymáshoz. Egyébként a csatlakozási szög alakja tetszőleges, mint ahogy mellékes az is, hogy & (3) és (4) pályák egyenesvonalúak vagy esetleg hullámosak, vagy más kívánt ala- 60 kúak-e. A tolókára vonatkozólag általában megjegyzendő, hogy az az (5) hevederből és ezen megerősített kapcsoló alkatrészből áll. Mindkét részt tetszőleges anyag- 65 ból készíthetjük, mint ahogy mellékes az is, vájjon a hevedert és a kaposolóalkatrészt egy darabból képezzük ki, vagy a kapcsolóalkatrészt a hevederen külön erősítjük meg. A kapesolóalkatrész, melyet 70 szétfeszítő fejnek nevezhetünk, a (6) nyakból és az utóbbit túlfedő) (7) pajzsból áll. A fej (8) oldalpályái, valamint a (9) mellső pálya szintén a bevezetésben
