100408. lajstromszámú szabadalom • Elsütőszerkezet önműködő tüzelő fegyverekhez

( Meg-jelent 193 Q. évi j ulius hó 2 6-én. MAGYAR KIRÁLYI A^H SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100408. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Elsütőszerkezet önműködő tüzel őf egy ver ékhez. Schweiz. Industrie-Gesellschaft cég Neuhausen (Svájc). A bejelentés napja 1929. évi junius hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 28-ifca. A találmány önműködő tüzelőfegyve­rek, különösen pedig bármilyen típusú gépfegyverek elsütőszerkezetére vonatko­zik, melynél a ravaszt az első nyugalmi 5 helyzetbe visszahúzva egyes tüzelés, a második nyugalmi helyzetbe való vissza­húzásnál pedig folytonos tüzelés lehet­séges. A találmány lényege az ©fajta ismert 10 elsütőszerkezetekkel szemben az elsütő emeltyű olyan, különleges kiképzésében van, mely szerint az elsütő emeltyűvel az elsütés összes különböző műveletei elvé­gezhetők, tehát az elsütő emeltyű elállí-15 tása útján nemcsak a különböző tüzelések létesíthetők, hanem a tölténytár is bizto­síttatik és a závárzat a tár kiürülésekor fogva tartatik. További előny, hogy az egész elsütőszerkezetet egyetlen rúgó mű-20 ködteti, mely egyben tártartó rúgó is. A magában véve igen egyszerű elsütő szerkezet összefüggő egészet képez, mely a fegyverből egyetlen fogással kivehető, illetve abba behelyezhető és teljesen ön 25 működőén áll be a helyes helyzetbe és marad meg abban. A mellékelt rajz a találmány szerinti elsütőszerkezetet a következő helyzetek­ben tünteti fel: az 80 1. ábra lövés előtt, a 2. ábra egyes tüzelésnél, a 3. ábra sorozatos tüzelésnél, a 4. ábra az utolsó lövés után, az 5. ábra felülnézetben. 35 Az ábrázolt szerkezeten (1) a ravasz, (2) az elsütő emeltyű, (3) egy rúdemelő, i4) az elsütő rúgó, mely a könyökben le hajlított (5) karral és a (6) megszakítóvaj van ellátva. A (3) rúdemelő a (7) zárórúgó nyomása 40 alatt áll, melynek az a törekvése, hogy a rúdemelő vízszintes karját felfelé nyomja, úgyhogy a rúdemelő végén alkalmazott fog a (7) zárórúgó által állandóan előre nyomott (8) závárzatrészt fogva tartja. 45 A tokban forgathatóan ágyazott (1) ra­vaszhoz csuklósan, csatlakozik a három­karú (2) elsütő emeltyű, melynek rövid függőleges karjába a (4) elsütő rúgó, mely húzórúgó, van beakasztva. Ez a 50 rúgó a (2) elsütő emeltyűt és ezzel az (1) ravaszt is állandóan előre húzza és a (2) elsütő emeltyűt forgáspontja körül az óramutató járásának értelmével szemben törekszik elfordítani. Ezáltal a (2) elsütő 55 emeltyűnek (az ábrákon baloldali) mellső karja sülyed, a másik, hátsó kar pedig emelkedik. A mellső karon van a ferde (9) felület, mely nyugalmi helyzetben a tokban forgathatóan ágyazott (6) meg- 60 szakító megfelelően lerózselt része előtt helyezkedi!-: el (I. ábra). A hátsó karon két (11, 13) orr van (2. és 3. ábrák). A (13) orr nyugalmi helyzetben a (3) rúdemelő megfelelő foga előtt foglal helyet (1. ábra). 65 Ha most az (1) ravaszt a középső hely -zetbe húzzuk hátra, akkor először a (2) elsütő emeltyű (13) orra a (3) rúdemelő alsó fogához nyomódva azt úgy billentik ki, hogy az a (8) závárzatrészt elengedi. 70 Ugyanekkor azonban a (2) elsütő emel tyű mellső karja a (6) megszakító fölé siklik, mire az elsütő emeltyű a (4) elsütő rúgó hatása ellen az óraimutató járásának értelmében elfordul, úgyhogy hátsó karja 75 sülyed. Ezáltal a (2) elsütő emeltyű (13) orra a (3) rúdemelőből kikapcsolódik, • (2. ábra), utóbbi elszabadul, a (7) záró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom