100345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony termékek előállítására szilárd vagy folyékony széntartalmú anyagokból
Megjelent 193Q> évi ju lius hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100345. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás folyékony termékek előállítására szilárd vagy folyékony széntartalmú anyagokból. Uhde Frigyes magánmérnök Dortmund. A bejelentés napja 1929. évi augustus hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 3-ika. Kőolajnak, kátránynak, ezek desztillációs termékeinek, valamint szénbitumennek alacsonyan forró, folyékony szénhidrogénekké való átalakítását ma, mint 5 ismeretes, úgy viszik keresztül, hogy a megfelelő kiindulási anyagot sűrített hidrogénnel, egymagában vagy katalizátorok jelenlétében, oly magas hőfokokon hozzák reakcióba, amelyeken a kiindulási 10 anyag egyes alkatrészei éppen kezdenek elbomlani. E munkamódhoz többé-kevésbbé nagy tisztaságú hidrogéngáz szükséges, amelyet ezenfelül 100—300 atm. nyomásra kell hozni. 15 Kitűnt, hogy kőolajat, kátrányolajat, bitumeneket, szenet, fát stb., sűrített hidrogéngáz nélkül is át lehet alakítani alacsonyan forró folyékony termékekké, ha az anyagokat a kezdődő bomlás hőfo-20 kán, nyomástálló tartányokban, valamely szivacsszerű fémnek és víznek keverékével bensőleg összekeverve reagáltatjuk. Szivacsszerű fémként előnyösem finoman szétosztott vas alkalmazható. 25 Vasnak és víznek együttesen felhevített keveréke, mint tudjuk, a következő bruttó egyenlet szerint reagál: Fe + H2 0 = FeO - H2 , miközben elemi hidrogén képződik, amely 80 keletkezési állapotában igen reakcióképes s így az egyidejűleg jelenlévő szénvegyü (etmolekulákba könnyen és gyorsan belép. Nem volt előrelátható és nem is volt is metes eddigelé, hogy a vasszivacs és víz 35 keveréke széntartalmú anyagokra ily értelemben hat be. Az előálló vasoxidot a reakcióter mék t ől való elkülönítése után redukáló gázokkal vagy más redukáló anyagoikikal, pl. szénnel, ismert módon, újra vasszivaccsá redukáljuk és a folya- 40 matba visszavezetjük. Az új eljárás előnyei a következők: 1. A tiszta hidrogén előállítása és sűrí' tése s az ezzel járói nagy erőszükséglet el. esik. 45 2. Az in statu naisoendi különösen reakcióképes hidrogén a gázalakú hidrogénné] gyorsabban reagál. 3. A vas-vízkeverék, ellentétben a gázalakú hidrogénnel, a reakciótartány fala- 50 zatát nem támadja meg. A szénvegyületek, vasszivacs és víz keverékét bensőleg szétosztva, folyékony állapotban, emulzió vagy pép alakjában, folyadékszivattyú segítségével nyomjuk a 55 reakciótartányba. A szükségelt berendezés ennélfogva igen egyszerű, ami a csekély üzemi és berendezési költségekben ia megnyilvánul. A petroleum-szénbidrogónek ismert krakkolási eljárásaival szem- 60 ben a jelen új eljárásnak az az előnye, hogy koksz keletkezéséből eredő veszteségek nem lépnek fel és hogy gázalakú szénhidrogének alig képződnek, minek megfelelőleg az alacsonyan forró szénhidro' 55 génekben való kitermelési hányad jelentékenyen nagyobb. Példák: 1. 3 rész barnaszénkátrányt, 2 rész vasszivacsot és 1 rész vizet bensőleg összekeverünk, a keveréket szivattyúval 70 nyomástálló készülékbe sajtoljuk s ott állandó keverés vagy átszivattyúzás mellett 400—500°-ra hevítjük, minek folytán 200 atm. fölötti nyomás áll elő. A keletkezett reakcióterméfeet a víztől elkülönítjük 75 és desztillálással feldolgozzuk. Ily módon
