100341. lajstromszámú szabadalom • Csőpostatelep vonalosztással

Megjelent 193Q> évi ju lius hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG ' SZABADALMI LEÍRÁS 100341. SZÁM. — XX/h. OSZTÁLY. C&őpostatelep vonalosztással. Deutsche Teleplionwerke und Kabelindustrie A.-O. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi január hó 11-ike. A találmány csőpostavonalak osztási helyei számára való átmenőzsilipre vo­natkozik, ahol a haladó toknak lehetőleg megállás nélkül és mindenesetre ellen-5 nyomások okozta akadály nélkül kell át­mennie a megtett útvonalrész kis fújtató nyomásáról a megteendő csatlakozó út­vonalrész nagyobb fújtató nyomására. Ismeretesek már berendezések, melyek-10 nél az osztási helyen csak egy elzáróesz­köz (tolattyú vagy csappantyú) van oly célból, hogy a két szállítócsővéget egy­mástól elzárva tartsa. Ez elzáróeszkö? nyitásakor az új túlnyomás (pl. egy fúj 15 tatómű komprimált levegője) hat a tokra, átbillenti annak bőrperemét ós így a tok nak a szállítócsőben való szorulását idézj elő. Abban az időpontban tehát, midőn ÍI tok a tolattyút, stb-t eléri és az nyílik, a 20 következő csatlakozó vonalrésznek már üzemen kívül íkell lennie, azaz azon már nem szabad toknak haladnia. Minden má­sodik vonalrész tehát üzemen kívül van, Minthogy a itolk baladási sebessége minden 25 vonalrészen nagy, különösen ha a tokot egyidejűleg nyomó- és szívólevegővel hajtjuk, a közbenső vonal holt volta nen> okvetlenül hiba. Ez üzemet feltételezve a találmány sze-30 rint a tokoknak az osztási helyen való át­haladása, hol a hüvelynek egy kontaktust kell befolyásolnia, egyszerű módon az­által biztosítható, hogy e helyen nem egy, hanem két elzárószervet rendezünk el egy-35 mástól bizonyos távolságban, úgyhogy egymásközt zsilipkamrát zárnak be, mi­me<llett a túlnyomást és a vákuumot a kellő időpontokban bocsátjuk e kamrába. E bebocsátást a tok által befolyásolt szállí 40 tócsőkontaktusok végzik. Ez elrendezés folytán maga a vákuum az érkező tokot az első elzárószerv mellett, mely pl. egy felcsappanó csappantyúból áll, elhúzza, úgyhogy a toknak nem kell semmiféle munkát végeznie, hogy e csappantyút 45 nyissa. Ugyancsak nagy erővel ragadja meg a tokot az új hajtó légáram, úgyhogy a második csappantyún is könnyen átha­lad. A tok eleven erejének egyáltalában nem kell lényegesen közreműködnie, hogy 50 a tokot az osztási helyen rendesen át­hajtsa. A tok tehát biztonsággal megy át az osztási helyen. E biztonság akkor éri el a legmagasabb fokot, ha a vákuumnak a zsilipkamrába szolgáló bebocsátási he- 55 lyét a tok haladási irányához képest, a túlnyomás bebocsátási helye mögött (te­hát a két helyet keresztezve) rendezzük el, laimennyiíben ekkor a hüvelyre nézve semmiféle labilis helyzet nem következifi 60 be. Ez az elrendezés különösen előnyög tdkvonatokhoz, míg egyes tokoknál •ele*­gendő, ha mindkét bebocsátási hely a kamra közepén ugyanazon helyen vagy (keresztezés nélkül) szorosan egymás mel- 65 lett torkol be. A találmány szerinti zsilip továbbá az­által javítható, ha a túlnyomást és váku­umot nemcsak magában a kamrában, ha­nem azon kívül, a kamra mindkélt oldalán 70 is kapcsoljuk rá a szállítóosőre és ha a be­bocsátást alkalmas módon szabályozzuk. Ekkor ugyanis nem szükséges, hogy amint fent ismertettük mindenkor üze men kívüli közbenső vonalat rendezzünk 75 el, sőt a tokok (vagy tokvonatok) egy mástól tetszésszerinti távolságban és az összes részvonalakon egyidőben futhat nak. A találmány rövidebb vonalakon és ki- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom