100336. lajstromszámú szabadalom • Két különálló részből álló túlhevítőszekrény

Megjelent 1930 . évi julius hó 1 -én . • MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100336. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Két különálló részből álló túlhevítőszekrény. Schmidt'sche Heissdampf G. m. 1). H. Kassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 23-ika. A találmány tárgya két különálló rész­ből álló, túlhevítőkhöz való gőzszekrény. Ily gőzszekrényeknek az az előnyük, hogy egyszerű öntvények gyanánt vagy más 5 módon könnyen előállíthatók és ezáltal öntési- és hőfeszültségek elkerültetnek, továbbá, hogy hőkicserélődés a forrógőz-és a nedvesgözkamra között meg van akadályozva. 10 A találmány szerinti gőzszekrénynek azonkívül ínég különös alakja következ­tében is lényeges előnye az, hogy úgy nagycsövü túlhevítőkhöz, mint kiscsövü túlhevítőkhöz is alkalmas. 15 Nagyesövű túlhevítők, különösen olya­noknál, melyeknél a túlhevítőelemeket felvevő fűtőcsövek eltoltan vannak meg­osztva, a fűtőcsövek nagyobb belső átmé­rőjénél lehetetlen az elemek végeit a szo-20 kásos módon egymásmelleit a gőzszek­rényen elhelyezni, mivel a nagycsövek nagyobb belső átmérőjénél a szomszédos esősorok közötti tér a niegerősítőkarimák elhelyezésére többé nem elegendő. 25 Kiscsövü túlhevítőknél, különösen nagy teljesítményű fűtőcsöves kazánokhoz va­lóknál, melyeknek tehát igen nagy számú f'űtőcsöve van, gondoskodni kell arról, hogy az elemek egyszerűek és könnyűek 30 legyenek, valamint, hogy a tömítések és a megerősítőeszközök száma lehetőleg cse­kély legyen, mivel nagyszámú túlhevítő­elem-végnek a gőzszekrényeken való el­helyezése nehézségbe ütközik. Arra is kell 35 továbbá ügyelni, hogy igen nagyszámú megerősítendő túlhevítöelem-vég eseté­ben a gőzszekrény mérete a rendes nagy­ságot túl ne haladja, nehogy a füstkamra átmérőjét vagy hosszát növelnünk kelljen. 40 A jelzett nehézségek a találmány sze­rinti gőzszekrénynél ki vannak küszöböl­ve és pedig azáltal, hogy a gőzszekrény egy középső kamrából és két, ettől külön­álló és ezt oldalt körülvevő, kamrából áll, mely utóbbiak egymással össze vannak 45 kötve. Ezen oldalkamrák összeköttetése átmeneti darabok vagy hidak által történ­hetik, melyek az oldalkamrákkal vagy egy darabból, vagy külön vannak előállítva és utólag a kamrákkal összekötve. A középső 50 kamrát tehát a két oldalsó kamrából és az összekötőhidból álló U-alakú szekrény veszi körül. A találmány egyik foganatosítási alakja szerint az oldalkamrák alakítása olyan, 55 hogy keretszerű tokot képeznek, mely a középső kamrát köröskörül körülveszi. A külső szekrényrész ezen kiképzésénél to­vábbá lehetővé válik a belső szekrénynek a füstkamrában ágyazott külső szekrény- 60 kereten egyszerű módon és pedig a kam­ráknak egymással érintkező falain kiké­pezett vagy megerősített karimák által, ékek és állítócsavarok segítségével való megerősítése. 65 A találmány szerinti gőzszekrény alakja nagycsövü túlhevítőknél, különösen olya­noknál, melyeknél a fűtőcsövek eltoltan vannak megosztva, lehetővé teszi, hogy egyszerű, csak egy fűtőcsőre kiterjedő, 70 túllievítőelemek megtartása mellett, ezek nedves- és forrógőzvégeit olymódon kös­sük a szekrényhez, hogy mindegyik elem­nél a nedves- és forrógőzvégek — a kazán hossztengelyének irányában nézve — a 75 gőzszekrényen egymáselőtt fekszenek. Ez által a túlhevítőelemek végeinek a gőz­szekrényen való elhelyezésénél fellépő ne­hézségek elkerültetnek. Kiscsövü túlhevítőknél a mindegyik 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom