100331. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 193Q. évi julins hó 1-én. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100331. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályha. Steinbeiszer Béla géplakatos Pesterzsébet. A bejelentés napja 1929. évi október hó 8-ika. A találmány oly kályha, melyben a fűtőanyag melegtartalma igen előnyösen használható, minthogy egyrészt a fűtőanyag a kályhában tökéletesen elég, más-5 részt pedig a füstgázok csak akkor távoznak el a kürtőbe, mikor már melegtartalmuk legnagyobb részét leadták. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alakjá-10 ban van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kályha elölnézete, a 2. ábra a kályha oldalnézete, a 3. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala mentén, a 15 4. ábra pedig a kályha alsó részének függélyes metszete. A kályha egy alsó (a) és egy felső (b) szekrényből, továbbá ezek között elrendezett és ezeknek belső terét egy-20 mással összekötő függőleges (c) füstcsövekből van összetéve. Az alsó (a) szekrényben van a (d) tűztér kiképezve. A szekrény oldalfalán kétoldalt az (f) levegőnyílások vannak elrendezve, melyek 25 a kívülről állítható (g) tolólappal elzárhatók. A függőleges (c) füstcsövek alsó vége belétorkol a (d) tűztérbe, felső vége pedig a (b) gyűjtőszekrénybe torkol. Ezek a füstcsövek célszerűen (h) merevítőbor-30 dákkal vannak ellátva. A felső (b) szekrény hátsó oldalából ágazik ki a kürtőhöz vezető (i) csőcsonk. A (b) szekrény belsejében, a füstcsövek torkolati nyílásait kétoldalról és

hátulról körülfogó, függélyes 35 helyzetű | | alakú (j) terelőlap van elhelyezve olymódon, hogy a terelőlap és a (b) szekrény oldal, illetve hátfala között a füstgázok számára (k) tér van hagyva. Az (i) csőcsonk nyílásával szemközt a (j) 40 terelőlapon (1) átbocsájtónyílás van vágva, mely a kívülről állítható (m) tolóajtóval vagy elzárólappal elzárható. Begyújtáskor nyitvahagyjuk az (f) levegőnyílásokat, valamint a terelőlap (1) nyílását, úgyhogy nagy léghuzat keletke- 45 zik és a füstgázok a (b) szekrényből a (k) tér kikerülésével, egyenesen az (1) nyíláson át távoznak az (i) csőbe. Ha a tüzelőanyag már ég, az (m) tolóajtóval elzárjuk az (1) nyílást, az (f) levegőnyílásokat pe- 50 dig a szükségnek megfelelő mértékben hagyjuk nyitva. Az (f) nyílásokon át kétoldalról levegő áramlik a tüzelőtérbe, ami elősegíti a tüzelőanyagnak a tüzelőtérben való tökéletes elégését. A tüzelőtérből a 55 füstgázok a (c) csövekbe jutnak, ahol fölfelé haladva, melegmennyiségüket leadják a fűtőcsöveknek, illetve az azok között áramló szobalevegőnek. A fűtőcsövekből a (b) szekrénybe jutó füstgázokat a (j) 60 terelőlap arra kényszeríti, hogy a (k) térben haladva jussanak el az (i) csőbe, miközben a még bennük levő meleg a (b) szekrény fala útján a külső levegőnek adódik át. A kályhának tehát az az elő- 55, nye, hogy ámbár kicsiny helyet foglal el, igen nagy a fűtőfelülete és így lehetővé válik kis tüzelőanyag fogyasztása mellett nagy melegmennyiségnek rövid idő alatt való leadása, továbbá, hogy a levegő- 70 bebocsájtónyílások kedvező elrendezése folytán a fűtőanyag tökéletesen el tud égni, úgyhogy koromlerakódás alig marad vissza és a kályha belsejének tisztítása is csak ritkán szükséges. 75 Szabadalmi igények: 1. Kályha azáltal jellemezve, hogy egy alsó tüzelőszekrényből egy, a kürtővel közlekedő felső gyüjtőszekrényből és a