100328. lajstromszámú szabadalom • Tetőablak cseréptetőhöz és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100328. SZÁM. — VlII/b. OSZTÁLY. Tetőablak cseréptetőhöz és eljárás annak előállítására. Csabai gőztéglagyár társaság- Suk, Wagner és társai r.-t. és Gál Ármin gyárigazg-ató Békéscsaba. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 14-ike. A találmány cseréptetőhöz való tető­ablakra, valamint az ennek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az eddig ismeretes padlásablakok fa-, 5 vagy vaskeretbe foglalt ablaküvegek és szerkezetük nagyjából egészben azonos a közönséges fali ablakokéval. Fő hátrá­nyuk, hogy a tetőcserépéhez képest ide­gen és azénál sokkal drágább gyártási 10 eljárással készülnek, kezelésük és szállí­tásuk is körülményes, továbbá, hogy el­helyezésükhöz a tetőn különleges szerke­zeti előkészületeket igényelnek és hogy a tetőcserepekkel való egybeépítésük 15 igen sok cseréphulladék veszteséget okoz és megszakítja a tető víz- és szélmentes­ségének zárt folyamatosságát. Ismeretes a padlávilágítás feladatának oly megoldása is, hogy az egyik-másik 20 cserepet üvegből utánozzák. Itt ugyan az elhelyezésbeli nehézségek elmaradnak, azonban egyrészt ahányféle cserépalak­ról és anyagról van szó, annyiféle külön üvegmintára van szükség, másrészt pe-25 dig a szükségelt üvegcserépmennyiség oly szórványos, hogy annak kielégítésé­hez távolról sem lehet hasonló mérvű tömeggyártásra gondolnunk, mint aho­gyan általában a cserepek készülnek. 30 Ezért van, hogy az üvegcserepeket rend­szerint csupán néhány külföldi speciális gyárban állítják elő. A találmány célja, hogy mindeme hát­rányokat kiküszöbölje. A találmány ama 35 felismerésből indul ki, hogy a közönsé­ges tetőcserép, akár agyagból égetjük, akár pedig cementből, stb.-ből sajtoljuk azt. mindenkor maga is értékes szerke­zeti anyagból van, amely a cserépnek a rendszerintinél messzebbmenő kiképzését 40 is megengedi. Ez alapon a találmány lénvegileg abban áll, hogy az ablaknyí­lást a tetőcserépbe épített áttörés képezi. Az új tetőablakot a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a tetőablak cse- 45 réptestét a cserép nyers állapotában formázzuk. Alapcserépül tetszőleges cserépalakot változatlanul használhatunk, csupán az ablaknyílás megszabásánál arra kell 50 ügyelnünk, hogy az áttörés a cserép át­lapoló helyeinek rovására ne essék. Bár­mely cserépgyár bármely cserépmintá­ját, a mindenkori tömeggyártás megsza­kítása nélkül változatlanul gyárthatjuk 55 továbbra is és a nyers cserépből kivá­gott lepényrészeket maradéktalanul fel­használhatjuk, a betoncserepet pedig már eleve áttörtté formázhatjuk, úgy­hogy hulladékveszteséget nem szenve- 60 dünk. Az új tetőablak cseréptestét az alapcseréppel együtt és emezével azo­nos, önmagukban ismeretes formázó és kikészítő műveletekkel, vagyis a többi cseréppel együtt állítjuk elő, úgyhogy a 65 gyártás lényegileg ugyanoly egyszerűen történhetik, mint a közönséges csere­peké. A kezelés, szállítás és a tetőn való elhelyezés ugyancsak éppen oly egysze­rűen és közvetlenül történik, mintha kö- 70 zönséges tetőcserepekről lenne szó. A találmányt egyébként a rajzok nyo­mán írjuk le közelebbről, amelyek az új tetőablak néhány kiviteli alakját vázla­tosan tüntetik fel. Az 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom