100323. lajstromszámú szabadalom • Hengertriőr

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. • MAG TAR KIRÁLYI ^||gj|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100323. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Hengertriőr. Stahel és Lenner Triőr- és Lemezlyukasztógyár R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 18-ika. Az ismert triőröknek nagy hátrányuk, hogy elégtelenül végzik a szétválasztást oly esetekben, amelyekben a cellák segé­lyével kiválasztandó terményfajta meny­nyiségileg túlsúlyban van a keverékben. A dob kifolyási vége felé ugyanis a kis­nennyiségű tisztítandó terményfajtában már csak kevés kiválasztandó mag van; a tisztítandó magvaknak és a kiválasz­tó tandó magvaknak keverékéből álló réteg ekként már nem rendelkezik a tökéletes tisztításhoz okvetlenül szükséges vastag­sággal. A cellák ugyanis csak akkor eme­lik ki biztosan a fölöttük elgördülő réteg-15 bői a kiválasztandó magvakat, ha a réteg súlya megakadályozza a magvak szerte­szóródását. A triőröknek ezt a fogyatékos­ságát egyrészt a magtömeg szabad lénye­gének megakadályozásával, másrészt pe 20 dig a dob kifolyási végén elrendezett, kü­lön duzzasztó szervekkel igyekeztek meg­szüntetni. Tudvalevő azonban, hogy a magtömeg szabad lengésének megakadályozása a 25 teljesítmény rovására történik. A duz­zasztószervek viszont nemcsak a kifolyási vég közelében, vagyis a kifolyási részen duzzasztották a keveréket, hanem a duz­zasztás visszahatott a dob befolyási ré-30 szére is, ami a triőr túlterhelését eredmé­nyezte. A találmány célja mármost oly henger­triőr létesítése, mely a triőrözendő keve­réket külön duzzasztószervek alkalmazása 35 nélkül tartja a dob kifolyási részén oly vastagságban, hogy a magvak szerteszó­rása nem következik be és így a kiválasz­tás megtörténhetik. Ennek megfelelően a találmány szerint a dob kifolyó nyílása előtt, a kifolyási 40' részen, oly kamrát rendezünk el, mely­nek átmérője nagyobb úgy a dobnak, mint a kifolyó nyílásnak átmérőjénél. Ez a kamra, melyet egyik oldalán a kisebb átmérőjű dob, másik oldalán pedig az 45 ugyancsak kisebb átmérőjű kifolyó nyí­lás határol, elegendő vastagságban gyűjti a triőrözendő keveréket, úgyhogy a mun­kafelületén kiképezett cellák a kiválasz­tást a magvak szerteszórása nélkül bizto- 50 san elvégzik. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező hengertriőr példaképpen két íogana­tosítási alakban van feltüntetve. Mindkét íoganatosítási alaknál a ki- 55 folyó nyílás átmérője megegyezik a dob átmérőjével, miáltal a triőrözendő keverék a triőr egész hosszában a felöntési szög­nek megfelelően helyezkedik el; a mag­testnek ekként nincs hirtelen esése a ki- 60> folyási részen, sem pedig felduzzasztva sincs a befolyási rész felé. Ezenkívül a gyüjtőkamra határfala a befolyási oldal felé merőleges a hengertriőr tengelyére. A gyüjtőkamra határfala továbbá a ki- 65 folyási oldal felé a kifolyó nyílás falát alkotja; ez a fal az egyik íoganatosítási alaknál merőleges a triőr tengelyére, míg a másik íoganatosítási alaknál lejtős ki­képzésű és a triőr tengelyéhez hegyes- 70 szög alatt van elrendezve. Az 1. ábra oly régi triőr vázlata, mely a szemléltetés kedvéért két szokásos duz­zasztó szervvel van feltüntetve; és pedig egy teljes vonallal feltüntetett duzzasztó- 75 gyűrűvel, melynek fala merőleges a triőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom