100320. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szivattyú petroleumnak vagy más folyékony tüzelőanyagnak karburátorokba való betáplálására

Megjelent 1930. évi julius hó 1-én. • MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 100320. SZÁM. — Yd/2. OSZTÁLY. Önműködő szivattyú petróleumnak vagy más folyékony tüzelőanyagnak karburátorokba való betáplálására. Straussler Miklós mérnök London. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 1-je. Angolországi elsőbbsége 1928. évi december hó 7-ike. Jelen találmány készülékre vonatkozik petróleumnak vagy más folyékony tüzelő­anyagnak karburátorokba való betáplá­lására és legfőbb célja abban áll, hogy az 5 önműködő betáplálásról szivattyús szer­kezetek segélyével gondoskodás történjék oly esetekben, midőn nehéz tüzelőanyag nem használható. A találmány értelmében a karburátor-0 nak rendes tűszelepét, melyet általában egy úszó működtet, a szivattyú szabályo­zására használjuk fel, mely szivattyú ak­ként van elrendezve, hogy oly szervek, pl. rúgó által legyen működtethető, mely rú-5 gónak ereje úgy van beállítva, hogy az a tűszelepef működtető úszónak ellenállását nem képes legyőzni. Azonfelül egy excen­tert vagy effélét alkalmazunk, mely lehe­tővé teszi, hogy a rúgó akkor működjék, !0 amikor működésre szükség van. A találmány mibenlétének és a szerke­zeti megoldásnak jobb megérthetősége vé­gett a mellékelt rajz a találmány tárgyát két példaképem foganatosítási alakban !5 mutatja be. Az 1. ábra a találmányt példázó szivattyú­nak oldalnézete; a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett hosszmetszet. A 50 3. ábra az alábbiakban ismertetett hajtószerkezetnek egy módosított fogana­tosítási alakját oldalnézetben tünteti fel. A 4. ábra az 1. és 2. ábrán bemutatott ké-35 szüléknek felülnézete a fedél eltávolítása mellett; az 5. ábra végül a 4. ábra 5—5 vonala men­tén vett metszet. Rendes karburátoroknál egy lenghetően ágyazott emeltyű egyik végénél fogva a 40 tűszeleppel van összekötve, másik vége pe­dig egy, az úszókamrában elrendezett úszó tetejére támaszkodó gömböt hord, úgyhogy az úszónak egy meghatározott magasságba való emelkedése a tűszelep 45 záródását eredményezi, míg az úszó süly­lyedése a tűszelepet felemeli, hogy a táp­vezeték megnyíljék és a folyékony tüzelő­anyagnak az úszókamrába való folyása lehetővé váljék. Mindezen szerkezeti rész- 50 letek lannyira ismeretesek, hogy azok bő­vebb magyarázata teljesen fölösleges. A szivattyú fujtató módjára kiképezett vagy diafragmás szivattyú, mely a gépen megfelelő módon, pl. az (A) támasztékok 55 segélyével van megerősítve. A (B) bebo­csátó csődarab, mely a folyékony tüzelő­anyagot tartalmazó tartánnyal vagy más edénnyel van összekötve, akként van ki­képezve, hogy a (D) tányérszelep nyitása- 60 kor a szivattyúnak (C) fujtatókamrájával összeköttetésbe hozható. A másik (E) tá­nyérszelep a (C) fujtatókamra és a szi­vattyú kibocsátó (F) csődarabja közötti összeköttetést szabályozza. Az (F) csoda- 65 rab a karburátor tápcsövével van össze­kötve, mely utóbbit a fentebb említett tű­szelep szabályoz. A (D) és (E) tányérsze­lepeket rendes körülmények között gyenge lemezrúgók fészkeiken tartják. Egy ilyen 70 (El) lemezrúgó az 5. ábrán van feltün­tetve. A lemezrúgók a tányér,szelepek nyakát lazán veszik körül, úgyhogy a sze­lepek önműködően beállhatnak. A (C) fuj­tatókamrában elhelyezett (G) úszó vagy 75 kiszorító harang a fujtatókamrának tény­leges befogadóképességét, vagyis az abban

Next

/
Oldalképek
Tartalom