100298. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha

Megjelent 1930. évi junius lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100298. SZÁM. Il/h. OSZTÁLY. Cserépkályha. Radácsy Lajos cserépkályhás segéd Budapest. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 20-ika. A találmány oly cserépkályhára vonatkozik, melyben a tüzelőanyag igen gazda^ ságosan használható ki, minthogy a kályhában a füstgázok cirkul álásr a vannak 5 kényszerítve, miközben melegtartalmuk nagyrészét leadj ák. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 10 1. ábra a kályha hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra síkjára merőlegesen vett hosszmetszet, az 1. ábra C—G vonala mentén, a 3. ábra keresztmetszet az 1. ábra A—A 15 vonala mentén, a 4. ábra pedig a 2. ábra B—B vonala mentén vett keresztmetszet. A kályha belsejében, a tűztér fölött, &> vízszintes (a) rekeszfal van elhelyezve (1. 20 és 2. ábra), mely a kályhateret egy alisó' egy felső részre osztjia. Az alsó részbeni a függélyes (b, c) falak vannak elrendezve (4. ábra) és pedig két, egymással párhuzamos (b) fal, valamint egy ezekre merő'-. 25 leges (c) fal. Az alsó kályhatér mellső részében, a (b, c) falak között van a (d), tűztér kiképezve, melyből a füstgázok fölfelé nem tudnak áramlami, minthogy a fölfelé való haladás útját az (a) reke>szfal 30 elzárjia. A (c) rekeszfalat a (b) falak hái rom részre -osztják, melyek mindegyike alul egy-iegy (fl), ilL (f2) átbocsájtányí-Mssal van ellátva (2. ábra). A (b) rekesz^ falaknák a kályha hátfalához csatlakozó 35 részén, felül, ugyancsak egy-pgy (g) nyílás van vágva (4. ábra), melyeken át a, (b) rekeszfalak által elválasztott hátsó (h, hl, h2) kályhaterek közlekedhetnek egymással. A (b) rekeszfallak által elválaszd 40 tott mellső (dl, d, d2) kályihaterek közül a (dl, j2) terek fölött az (a) rekeszfaíloln (i) nyílás van vágva, melyeken át a füstgázok a kályha alsó teréből a1

felső térbe: áramolhatnak. A felső kályhateret a függélyes (jí) válaszfal ugyancsak egy mellső 45 (k) és egy hátsó részre osztja (1. ábra)j A hátsó részben a (k) falra merőlegesen álló (m) válaszfal van felállítva, mely a hátsó kályhateret (nl) és (n2) részekre bontja (3. ábra). Az (nl) tér a (j) fal felső 50 részén kivágott (o) nyíláson át (2. ábra) a mellső (k) térrel, az (m) fal álsó részén kivágott (p) nyíláson át (1. ábra) pedig az (n2) térrel, közlekedik, Az (n2) térből ágazik ki az (r) kürtőcső. A kályha homlok- 55 falának felső részén az (s) tartály van megerősítve, mely a homlokfal nyílásán át benyúlik a (k) térbe. A felső kályhatéren, a válaszfalak kereszteződésében a (t) csatorna halad keresztül, melynek egyik vége 60 a kályha hátlapján, másik vége pedig ai kályha fedőlapján át a szabadba torkol. Ezen a csatornán keresztül a szobalevegő szabadon keringhet A (d) tűztérbőli a füstgázok az (fl) nyí- 65 liáson át a hátsó (h) térbe, onnan pedig a (g) nyílásokon át a (hl, h2) terekbe jutinak, azutá(n az (f2) nyílásokon át visszaáramolnak a mellső (dl, d2) terekbe és az (i) nyílásokon át fel jutnak a felső 70 kályhatér mellső (k) részébe. A fölfelé haladó füstgázok az (o) nyíláson át átjutnak a hátsó (nl) kályhatérbe, abban lef előhaladnak és a (p) nyíláson keresztül az (n2) térbe kerülnek, majd ismét fölfelé- 75 haladnak és az (r) kürtőn át távoznak. Ezen útjuk közben melegtartalmuknak nagy részét leadják és csaknem teljesen lehűlve távoznak a kürtőbe. A füstgázok a (t) csatornában áramló szobalevegőt is 80