100281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges háziskicserélő szerek előállítására
Megjelent 1930. évi június hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BJRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 100381. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás mesterséges báziskicserélő szerek előállítására. ,.Permutit" A.-G. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi augnsztns hó 13-ika. Ismeretes, hogy a mesterséges báziskicserélő szereknek gyakran az a kellemetlen tulajdonságuk van, hogy vízlágyításnál a víznek kovasavat adnak le. Mint-5 hogy a kovasav a keménységet okozó anyagok lényeges alkatrésze s minthogy azt az ismeretes báziskicserélő szerek nem távolítják el, természetszerűleg különösen hátrányosnak kell tekintenünk, ha a víz-10 lágyításnál annak kovasavtartalmát a lágyításhoz használt báziskicserélő szerekkel még növeljük. Azt találtuk, hogy ezt a visszásságot azzal küszöbölhetjük ki, hogy a mestersé-15 ges báziskicserélő szerek előállításakor — mely pl. nedves reakció által, vagy a báziskicseréléshez szükséges alkotórészeket. tartalmazó nyersanyagelegyek összeömlesztése által történik — gondoskodunk 20 arról, hogy, ha a nyersanyagelegyek olyan báziskicserélő szereket eredményeznének, melyek báziskicseréléskor a víznek kovasavat adnak le, akkor a. kovasavnak az arányát a báziskicserélő végtermékben 25 jelenlevő fémoxidhoz a fémoxid javára addig toljuk el felfelé, míg a végtermékek a víznek már kovasavat nem adnak le-Ekkor olyan anyagokat kapunk, melyek jó báziskicserélő hatásúak s magasabb 30 fómoxidtartalmuk következtében nemcsak hogy nem adnak le kovasavat a kezelendő víznek, hanem az esetben, ha a fémoxidfelesleg elég nagy, még a vízben feloldott állapotban jelenlevő kovasavat 35 is megkötik. A találmány tehát azon az új felismerő sen alapul, hogy a kova savnak a báziskicserélő szerekből a vízbe való leadása függ a kovasavnak a fémoxidhoz való arányától és azt megakadályozhatjuk, ha 40 ezt az arányt a fémoxid javára toljuk el, sőt emellett nagy fémoxidfölöslegek esetén oly termékeket kapunk, melyek nem csak hogy nem adnak le a lágyítandó víznek kovasavat, hanem még a tisztítandó 45 vízből a benne oldott alakban jelenlevő kovasavat is eltávolítják. A kovasav és fémoxid közti arányszám az alkalmazandó fémoxidtól s a bázis kicserélő szerek előállítási eljárásától 50 függ, miért is általános érvényű, határo zott arányszámokat megadni nem lehet. Annak megállapítása céljából, hogy miként kell valamely előállítási eljárás nál eljárnunk, a nyersanyagoknak egy bi 55 zonyos (ismeretes arányokban összeelegyített) elegyéből kiindulva, ennek egy próbáját a végtermékig dolgozzuk fel, s ezt a próbát azután megvizsgáljuk, hogy evizs gálát alapján adott esetben a nyersanyag- 60 elegyet, illetve annak keverési arányát, megváltoztassuk. Ha tehát az átfolyó víz a próbából kovasavat vesz fel, akkor a fémoxidkomponenst, ill. a nyersanyagoknak fémoxidhoz vezető alkotórészeit, meg 65 növeljük. Mindenesetre ázanban legalább akkora fémoxidfelesleg jelenléte szükséges, hogy a végtermékből vett próba víz lágyításakor annak kovasavat már ne adjon le. 70 Míg pl. báziskicserélő anyagoknak kovasavszolokból való előállításakor az A12 03 nak a Si02 -hez való 1:4, 5—5 arányszámú molekuláris viszonya a nyersanyagkeverékben már elegendő ahhoz, hogy oly ter- 75 mókeket kapjunk, melyek nemcsak hogy nem adnak le a víznek kovasavat, hanem ellenkezőleg azt még lekötik, ill,
