100266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ételzsírok és zsírtartalmú anyagok aromatizálására

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100266. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás ételzsírok és zsírtartalmú anyagok aromatizálására. N. V. Nederlandsclie Naamlooze Vennootschap Fransch-Hollandsche Oliefabrieken Nouveaux Etablissements Calve-Delft cég1

Delft, mint Cornelius Bernardus van Niel delfti lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1928. évi november hó 17-ike. Hollandiai elsőbbsége 1927. évi december hó 3-ika. A találmány ételzsírok és zsírtartalmú keverékek, mint margarin, műtejfel stb. aromatizálására vonatkozik. Ezen célt azáltal érjük el, hogy diacetylt, evvel rokon 5 vegyületeket, vagy ilyen anyagok keverékét keverjük be magukba a zsírtartalmú anyagokba, vagy azok előállításának folyamán a kiindulási vagy közbenső anya gokba. 10 Nemcsak olyan termékeket aromatizálhatunk, melyek egyáltalán nem tartalmaznak diacetylt vagy rokonvegyületeket, hanem olyanokat is, melyek e vegyületeknek kis mennyiségét már tartalmaz-15 zák. A diacetylt vagy a rokon vegyületeket a találmány értelmében eredeti állapotukban, bármily halmazállapotban, vagy oldatban adagolhatjuk. Lehet emellett ezen 20 vegyületeket közvetlenül oldott állapotban előállítani s ezen oldatokat használni, de viszont lehet e vegyületeket előzetesen elszigetelten előállítani, azután oldani s az így nyert oldatokat felhasználni. 25 Lehet továbbá a diacetylt vagy rokonvegyületeket más anyagokkal tetszés szerinti arányban keverve adagolni, mi mellett a keverék előállításának módja nem lényeges. 30 Azi adagolás az aromatizálandó termék előállítási folyamata bármelyik stádiumában eszközölhető. Lehet azonban a találmány értelmében ^é a diacetylt vagy rokonvegyületeket azál-35 tal is az aromatizálandó termékbe juttatni, hogy olyan anyagokat keverünk be, melyek kémiai vagy biologiai reakciók révén diacetyllé vagy rokonvegyületekkó alakulnak, mire ezen reakciókat megindítjuk. 40 így pl. az aromatizálandó termékbe butylenglykolt vagy acetylmethylcarbinolt vagy rokon vegyületeket vagy ezekből többet keverhetünk be s azután oxidáló hatású anyagok révén részben vagy 45 egészben diacetyllé stb. alakíthatjuk át. A találmány egy fontos kiviteli módja abban áll, hogy a diacetylt stb. tejből vagy tejtermékekből állítjuk elő, melyet a jobb margarinfajták szokásos előállítási 50 folyamatában a margaringyártásra szolgáló zsírkeverékhez adagolunk. A találmány érteiméiben olyan anyagokat, mint butylenglykol, aeetylmethylkarbinol stb., melyek mikrobiologiai folya- 55 ínatokban a tejben keletkeznek vagy a tejhez adagoltatnak, a tej feldolgozásának (savanyítás) vagy a margaringyártás tetszés szerinti közbenső vagy végterméke előállításának bármely fokozatában rész- 60 ben vagy egészben diacetyllé stb. alakítunk át. Az átalakításra szolgáló oxidáló közegek kémiai vagy biologiai jellegűek lehetnek. Kitűnt továbbá, hogy a tej vagy tejter- 65 mékek aromatizáló hatását még fokozhatjuk, ha a savanyitást úgy vezetjük, hogy fokozottabb mérvben képződjenek butylenglykol, methylacetylkarbinol s rokonvegyületek. Ezen esetben oxidáció révén a 70