100265. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolás
— 3 -dülés közben, ismét szabaddá teszik. Ez a kiváltás a magyarázat kedvéért választott szerkezetnél azáltal jön létre, hogy a (3) erőátviteli reteszelőeilemek a gördülés fo-5 lyaimiajta közben például az álló helyzetből a kiváltó fekvőhelyzetbe elforgatva, átbillennek. Megállításkor a (3) „billenő csapok"-at a (2) kapcsolóelemek sugárirányú befelémozgáisa isimét visszaállítja. 10 A (3) billenőcsap középső, hengeralakú (C) része az (1) meghajtórósz (A) üregében foglal helyet és két végével mindkét oldalon a ( 2) lendítőtesit (F) ablakába nyúlik, melynek középsípja a (T) osztórés 15 síkjára merőleges. A (3) billenőcsap a két lépcsőfokot képező, oldalsó (M) és (H) felületeik miatt vége felé mindinkább keskenyedik és mindkét oldalon egy-egy (K) forgat tyúcsapban végződik. A meghajtó-20 rész (A) üregének falai a billenőcsiap hengeres (C) része számária négy ütközőfelületet szolgáltatnak. Ezek: sugárirányban kifelé a hengeres (Ar ) gördülőfelület, sugárirányban befelé az ugyancsak hemge-25 res (Ai) felületdarab, melyeknek koncenttrikus távolsága a hengeres (C) rész számára (a bekapcsolt állapotban szükséges) sugárirányú (c) játélkot hagy, végül a kerület mentén a sík (Am ) oldalak, melyek-30 nek távolsága akkora, hogy a csapnak az ábrázolt középhelyzetből (1. ábra) a mégha jtórész feüó balra és jobbra a kapcsolás tengelye körül szöggel való kilengését engedik meg. Tengelyirányú eltolódással 35 szemben a billenőcsiap az (1) meghajtórész (A) üregében azáltal van rögzítve, hogy a (D) hengerfelületek mindkét oldalon való leeszitergálása révén egy-egy nagyobb átmérőjű (B ) felfekvési felületet 40 állítunk elő. Azáltal, hogy azonkívül a billenőcsiap vége felé a hengerátmérőt (11)-) nél megint lecsökkentjük, a további (Bs fc-l fekvési felületek jönnek létre, amelyek az ábrázolt helyzetben a (2) lendítőteste-45 keit a (3) billenőcsappal szemben a kiesztergált (V) oldalfelületekein tengelyirányban rögzítik. Az (M) síkoik által megszakított (D) hengerfelülletdariabcík a csap kibillenése után a kapcsolás bekapcsolt álla-50 potában a kerületi erő átvitelére szolgálnák. A nagy mértékben lelapított (M) részen levő keskeny (R) hengerfelületdarab segítségével a (3) billenőcsap az álló helyzetben elreteszelődik. 55 Az (F) ablak a billenőcsap működése szempontjából fontos három támasztó felületet képez, még pedig a sugárirányban kifelé törekvő lendítőtest elreteszelése számára az (R)-rel együttműködő (F,) hengerfel iiletdarabot ós kétoldalt, a kerület 60 irányában ható erővel szemben működő sík (Fm ) oldalfelületeket,, amelyeknek távolsága akkora, hogy a (2) lendítőtestek az ábrázolt álló helyzetben (M) felületüket a lengőtestek félé fordító (3) billenő- 65 csaphoz képest a középhelyzetbői kétoldalt a kapcsolás tengelye körül (3 szöggel lengethetők ki. Az (Fm ) felületek és az (Yi, Ya) középsík közötti [3 elhajlási szög arra való, hogy az ennek megfelelő lengő- 70 mozgás elvégzése után a csap (M) felületei az (Fm ) felületeket mindig olyian hajlásszög alatt érjék el, hogy felület felülethez feküdjék, anélkül, hogy ezáltal a billenőcsiap az ábrázolt álló helyzetből elfor- 75 dúlna. A gyűrűrendszer tehát az (1) mégha jtóréSzh ez képest a középhelyzet mindkét oldalán 'J- -}- íi szöggel lengethető ki. Az (F) ablak területén belül, mint a (3) csappal együttműködő negyedik felület, a 80 (4) vezérlőliapnaik a sugárirányban befelé ható erőket közvetítő, kör alakú (S) széle van elrendezve, amely a (4) lap (L) kivágásában jön létre. Az (L) kivágáson halad keresztül a (K) forgattyúcsap. Ezek 85 vezetik visszafelé a (3) csapot, amidőn a (2) lendítőtestek sugárirányban befelé mozognak és a csapot egyúttal az (Fr ) gördülőfelületen tartják, úgyhogy a (V) vezetőfelületen a (Bs ) felfekvési felület 90 oldalirányú Vezető kapcsolódása nem szünheitiik meg. Az ábrázolt álló helyzetben az (A) forgattyúosiapnak az (s) szélhez képest sugárirányban (k) játéka van, amely egyrészt a forgattyúosapot az (Fr ) 95 gördülőfelületről eltávolító billenőmozgásnál a forgattyúcsap számára kellő mozgási szabadságot hagy, másrészt azonban elég kicsiny ahhoz, hegy a (3) billemőesiapot a (Bs ) felület kisiklásának 100 elkerülése céljából az (Fr ) felülethez elég közel tartsa. Ami már most a szerkezet önműködő munkáját illelti, amelyet a 3—8. ábrákkal kapcsolatban magyarázunk, meg, ezen 105 munkafolyamlat lényegét a (3) billenőcsap mozigáísia képezi, amelynek kezdetén, a kapcsolás kikapcsolt állapotában, a billenőcsap az (F) ablakban az eddig tárgyalt ábrákon feltüntetett álló helyzetiben no van, a kapcsolás bekapcsolt állapotában pedig ebből az álló helyzetből y szöggel fordul el, aminek az a következménye, hogy az (Fm ) és (Fr ) ablakfelületek között a billenőosap végein levő egyenes és ken- 115 geres felüleitdarabok egymást felváltják. Az ezen mozgást kiváltó erőhatások lényegileg a (2) lendítőtestek gyűrűrend-
