100256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lépcsősen hengeres, mindkét oldalukon teljesen nyitott, különösen nem rozsdásodó acélból álló, és tejeskannák számára alkalmas köpenyeknek előállítására
Megjelent 1930. évi junius hó 1(»-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100256. SZÁM. — XVI/'b. OSZTÁLY. Eljárás lépcsősen hengeres, mindkét oldalukon teljesen nyitott, különösen nem rozsdásodó acélból álló és tejeskannák számára alkalmas köpenyeknek előállítására. Fried Krupp A.-G. cég- Essen. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 16-ika. Ez a találmány lépcsősen, hengeres, mindkét oldalukon teljesen nyitott köpenyeknek, különösen nem-rozsdásodó acélból álló és tejesikannák számára alkalmas 5 köpenyeknek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. A találmány célja az eljárást akként foganatosítaná, hogy a húzásnak alávetett anyag különösen meg legyen kímélve. A találmány szerinti el-10 járás egyúttal gazdasági előnyökkel jár és mindenekelőtt szívóis anyagból való tárgyak előállítására alkalmas, amely anyag könnyebben húzható, mint zömökölhető. A találmány szerinti eljárást a mellé-15 kelt rajz kapcsán írjúk le, amelyen az 1. ábra a munkadarabot kezdeti állapotban tünteti fel, a 2., 3. és 4. ábra a munkadarabot és egy húzósajtónak hozzátartozó részeit egy-egy 20 közbenső állapotban hosszmetszetben, az 5. ábra a kész munkadarabot hosszmietszetben szemlélteti, míg a 6. és 7. ábra az eljárás egy másik foganatosítási módjának magyarázatára szolgál, ahol is a 25 6. ábra a munkadarabot ós egy hengerműnek hozzátartozó részeit egy közbenső helyzetben hosszmetszetben, a 7. ábra pedig ezeket a 6. ábra jobboldaláról szemlélt oldalnézetbein tünteti fel. 30 A kúpalakú (A) köpenyt (2. ábra) a síkfelületű (AO) bádogból (1. ábra) formáljuk és az ek őzben egymással érintkezésbe kerülő éleket tompán vagy átlapolva olvasztási vagy ellenállási hegesztés révén 35 kötjülk össze. Ezután az (A) köpenyt az (al) karimával látjuk el és ezzel a húzósajtó helytálló részének (B) és (C) gyűrűje közé befogjuk. Az első munkaszakaszban a köpenybe oly tövist nyomunk be (2. ábra), mely áll: a mellső kúpalakú (D) 40 részből, amelynek kúpcsúcsszöge a munkadarabénak felel meg, továbbá hasonlóképen kúpalakú (Dl) közbenső részből, amelynek kúpcsúcsszöge a lépcső környezetében levő munkadarabénak felel meg 45 és a hengeres (D2) részből, ahol is az említett tövist annyira nyomjuk be a köpenybe, amíg a kúpalakú (D) része az (A) munkadarab szűkebb részére fel nem fekszik, amely egyelőre eddigi kúpalakját 50 még megtartja. Ezáltal a köpenyt a 3. ábrán látható alakúra formáljuk, úgyhogy most hengeres (a2) része és változatlanul maradt kúpalakú (a3) része lesz. Az (a3) részt ezután egy második tövis révén, 55 amely a rövid kúpalakú (E) részből, a hengeres (El) részből, az előbb említett tövis (Dl) részének megfelelő (E2) részből és a (D2) résznek megfelelő (E3) részből áll, a 4. ábrán látható alakúra formáljuk, 60' ahol is az (a3) darabot is (3. ábra) a hengeres (a4) résszé húzzuk. A kúppalást alakját akként választjuk meg, hogy a lépcsős hengernek húzásánál a munkadarab anyagát csak húzzuk, azonban nem zömököl- 65 jük. Ez azizial az előnnyel jár, hogy a húzás külső mintaodor nélkül történhetik meg. Ezután az (al) karimát levágjuk. Az 5. ábra a kész munkadarabot mutatja. Az eljárásnak, amely, mint további mia- 70 gyarázat nélkül világos, tetszőileges számú lépcsővel bíró hengerek húzásához alkalmas, az az előnye, hogy a munkadarab anyagát kíméljük és az eljárás különösen alkalmas szívós anyagiból, pl. nem-rozsdá- 75-sodó acélból álló köpenyek húzására. Folyadékok befogadására szánt edények számára alkalmas köpenyeknél, amely