100248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet derékszögű háromszögek gépies megoldására

3Iegjelent 1930. évi junius lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100248. SZÁM. — VlI/a. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet derékszögű háromszögek gépies megoldására. A.-G. C. P. Goerz Optische Anstalt Actiová. spolecnost K. P. Goerz opticky ustav Bratislava. A bejelentés napja 1929. évi május hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 7-ike. A találmány olyan eljárásra és szerke­zetre vonatkozik, melynek segélyével derékszögű háromszögek két ismert meg­határozó adat alapján gépiesen megoldha-5 tók. Olyan derékszögű koordinátarend­szerben, melynek abszcissaatengelye egy szinuszgörbét inflexiós pontjaiban metsz, a görbe legnagyobb „a" ordinátája és két tetszésszerinti, egymáshoz képest TT ! 2-lel 10 eltolt b ós e ordináta között tudvalevőleg a következő összefüggés érvényes: 1. a2 = b2 c2 mely akkor is fennáll, ha „a" egy derék­szögű háromszög átfogóját, b és c pedig 15 a befogókat jelenti. A találmány értel­mében már most valamely derékszögű háromszöget úgy oldunk meg, hogy a há­romszög oldalait oly szinuszgörbe ordiná­tái gyanánt ábrázoljuk, melynek leg'na-20 gyobb ordinátája az átfogónak felel meg, míg a két befogót két, egymáshoz képest r, /2-lel eltolt ordináta képviseli, amelyek a meghatározó adatok beállításánál az át­fogót ábrázoló ordinátához képest ön mű 25 ködően olykép állíttatnak be, hogy attól való távolságuk az átfogó melletti két szögnek felel meg. Ha nem szorítkozunk síkbeli ábrázolásra, hanem térbeli ábrázo­lásra térve át a szinuszgörbét egyenes 30 körhengerre oly módon fektetjük, hogy az a, b és c ordináták a tengellyel párhuza­mosak legyenek, akkor a szinuszvonal valamely, a hengerköpenyt metsző sík által kimetszett ellipszissel esik össze és 35 a háromszög oldalai a kimetszett ellipszis­nek egy a hengeren kimetszett körtől való, a hengerköpeny alkotóin mért távol­ságainak felelnek meg. A kört a henger­köpenyen egy, a tengelyre merőleges és az ellipszis középpontján áthaladó sík 40 metszi ki, míg az átíogó melletti szögeket a kimetszett körnek a köpenyalkotókhoj; tartozó középponti szögei képviselik. Az új szerkezet igen előnyösen alkal­mazható távolság- és sebességmérőknél. 45 Az ismert állásvonal - távolságmérők ugyanis, melyeket példaképpen említünk és amelyek a célpont magasságának és térképtávolságának meghatározására való szerkezetekkel vannak felszerelve és a 50 célpont parallaxis-szögének meghatározá­sán alapszanak, a meghatározandó érté­keket rendszerint egyenlőtlen beosztású léptékeken adják meg. Ha azonban vala­mely mozgó célpont derékszögű helyzet- 55 koordinátáit megszakítás nélkül akarjuk követni és kényszermozgásúan vagy kö­vető mutatók útján a távolságmérőről például valamely más műszerre átvinni, vagy pedig ha az a feladat, hogy a magas- 60 ságnak és a térképtávolságnak az időegy­ségben végbemenő változásai, tehát a cél­pontnak a talaj feletti emelkedési vagy esési sebessége, valamint vízszintes sebes­sége állapítandók meg, akkor szükséges, 65 hogy a szerkezet a két helyzetkoordinátái: állandóan és a célpont valóságos mozgá­saival arányosan mutassa. Az a közelfekvő gondolat, hogy a jelen feladatot egyszerű módon egy, a távolság- 70 mérőn alkalmazott olyan szerkezet segítsé­gével oldjuk meg, mely az ú. n. cél­háromszöget testeisíti meg és lehetővé teszi, hogy egy derékszögű háromszögnek a céltávolságnak megfelelő átfogójából és 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom